Gergely Márton: Vándorpalota

Még mondja valaki, hogy a takarítás nem férfifeladat. Az állam első sorában helyreállt a rend. Miután a huszárt az EP-lista élére léptette, a nagymester sáncolt egyet az Alkotmánybíróságon. Az AB királyát áttolta a Sándor-palotába, miközben Brüsszelből egy újabb bástyát rakott az alaptörvényét védő tizennégy másik figura mellé. A sakklépéseket és azok logikáját a Fókuszban rovat mutatja be, ahogy feltárja Sulyok Tamás államfő kevésbé tekintélyes múltját is. A Világ rovat ehhez hozzáteszi azt a történetet, amit Orbán biztosan szorosan követ, és a mostani jelöltállítását is részben inspirálhatta: az illiberális lengyel államfő harcát a demokrácia visszaállítása ellen.

Újra bebizonyosodott, hogy ebben a rendszerben arra van gyors és hatékony megoldás, ami a hatalomnak fontos, minden mást üres szavakkal intéznek el. Utóbbira a gyerekvédelem a legjobb példa, ahol Orbán szintén nagytakarítást ígér, a vezető tisztviselők átvilágítását, a rendszer reformját. Magyarország rovatunk bemutatja, hogy lenne is mit feltárni, méghozzá ott, ahol a miniszterelnök helyismerete a legnagyobb: Fejér megyében. Ráadásul a bicskei gyerekotthonban történtek egyes szálai nem a múltba vezetnek, hanem a kormány jelenleg is hivatalban lévő beosztottjaihoz. A tessék-lássék feltárásról Tóta W. Árpád ír Vélemény-cikkében, míg a Magyarország rovat mutatja be, hogyan végez látszatnyomozást az integritási hatóság, amikor a korrupciót üldözi kormányzati megbízásból.

A gazdaságban sem azt orvosolja a hatalom, ami a politikától független vállalkozói réteg számára kiszámíthatóságot hozna, ezt magyarázza el Kalocsai Zsolt. Hogy mivel foglalkoznak helyette, azt a Gazdaság rovat tárja fel: a lakásbiztosítási piac torzításával és újraosztásával, a politikusi fizetések emelésével, valamint a vagyonkezelői alapítványok szabályozásával, hogy a rendszer minden kegyeltje biztonságba helyezhesse zsákmányát.

A kormányzati agytrösztöt annyira megizzasztják az elmúlt hetek történései, hogy lapzártánkig le sem igazán reagálták, hogy Macron elmárkizayongta magát. Márpedig amikor a francia államfő veti fel, hogy Európának meg kell fontolnia szárazföldi csapatok bevetését Ukrajnában, akkor valóban életbe vágó döntések előtt áll a kontinens. A Világ rovatban a NATO európai tagállamainak harcképességét vizsgáljuk, és bemutatjuk Belaruszt – elvégre erre a sorsra jutnak azok az államok, amelyek a Kreml befolyása alá kerülnek.

Miközben a magyar állam eldobta női álarcát, ebben a lapszámunkban sok erős nő jut szóhoz. Balázs-Szűcs Zsu arról mesél, hogyan veszi le az esküvőre készülő azonos nemű pároktól a sok visszautasítás súlyát. A Kontúrban bemutatjuk Julija Navalnaja pályaívét, aki meggyilkolt férje helyébe lépve harcol tovább. A Szellem rovat Varga Zsófia dramaturggal beszélgetett a Katona József Színház új sikerdarabjáról és a Z generáció válságokkal dacoló életfelfogásáról. Parászka Boróka arra vállalkozott, hogy bírónak álljon az arcosok klubjában. Portrénk alanya, Le Marietta pedig a beleugatás jogáért adta fejét politikára.

Az asszonyságok kora lejárt, a nőké most kezdődik.

Gergely Márton

felelős szerkesztő