Schröder szerint a rendszer alapjait meg kell őrizni, de elkerülhetetlenek a reformok bizonyos területeken, amelyek a lényeget tekintve ötven éve változatlanul működnek. „Csökkenteni fogjuk az állam hozzájárulásait, előmozdítjuk az egyéni felelősséget, többet fogunk elvárni az egyéntől” - közölte a kancellár másfél órás kormánynyilatkozatában, amelyhez Németországban nagy várakozásokat fűztek. Megfigyelők szerint középutas beszédében Schröder rugalmasságra és megújulásra intette a radikális változtatásoktól visszarettenő, a kancellárt ebbéli törekvésében inkább visszafogó szakszervezeteket, ugyanakkor meg is védte őket az ellenzék támadásaival szemben.
A kancellár bejelentette, hogy 15 milliárd euró áll majd rendelkezésre kommunális beruházásokra, valamint lakásépítési és -felújítási programokra, kedvező kamatozású hitelek formájában. A munkanélküli segélyt a szociális segély szintjére akarják süllyeszteni, a munkanélküli segélyek igénybevételét az 55 évnél fiatalabbak esetében 12 hónapra, az ennél idősebbek esetében 18 hónapra akarják korlátozni. Jelenleg az idősebb korosztály akár 32 hónapig is igénybe veheti a munkanélküli segélyt. A kancellár-pártelnök azt is bejelentette, hogy módosítani fogják a felmondás-védelem merev rendszerét a kisebb üzemekben, csökkenteni kívánják a munkabérek járulékait, és az egészségbiztosításban több terhet kívánnak áthárítani az egyénre. Schröder kiállt ugyan amellett, hogy a bérmegállapodások ágazati szinten maradjanak, de rugalmasságot szorgalmazott munkahelyi szinten.
A kereszténypárti ellenzék vezére, Angela Merkel, a kereszténydemokrata unió (CDU) elnöke csalódást keltőnek minősítette Schröder beszédét, s kétségbe vonta, hogy Schröder tudatában van-e a németországi válság nagyságrendjének. Merkel bejelentette: a CDU és a CSU a felsőházi (Bundesrat) többségét kihasználva nem engedi meg, hogy a helytelen elképzelések érvényre jussanak. Az ellenzéki többségű felsőház éppen pénteken leszavazta a kormány javaslatát számos adó emelésére, illetve kedvezmény megvonására.
A kieli IfW gazdaságkutató intézet vezetője, Horst Siebert azt mondta, hogy a kancellár tervezte munkaügyi és jóléti reformok nem elegendők a gazdasági növekedés afféle ösztönzésére, hogy az ütem elérje a kormány idei hivatalos célszámát, az 1 százalékot. „Nem világos, hogy a reformok miként fogják segíteni a GDP-növekedést” - mondta Siebert. Az IfW a múlt héten 0,4 százalékra csökkentette a német GDP idei növekedésére szóló előrejelzését a korábbi 1 százalékos jóslatról. Pénteken Sibert úgy vélte, egyelőre nincs ok az előrejelzés további felülvizsgálatára. Németországban csütörtökön az esseni RWI gazdaságkutató intézet is lefelé igazította, 0,6 százalékra, az idei GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését, a korábbi 1,1 százalékról. Az intézetben nem zárják ki a recesszió lehetőségét sem, tekintettel a gyenge lakossági fogyasztásra. Az RWI a hat mértékadó német gazdaságkutató intézet közül utolsóként csökkentette az előrejelzését. A többi öt intézet most 0,4-0,9 százalék közötti növekedést vár idénre, vagyis mindegyik kétségbe vonja a még érvényben lévő legújabb, 1 százalékos kormányzati előrejelzést. Tavaly ősszel a német kormány még 1,5 százalékot jósolt idénre.
Németország gazdasága előzetes adatok szerint 0,2 százalékkal nőtt 2002-ben. Az 1993-as recesszió óta ez volt legalacsonyobb növekedési ütem, akkor 1,1 százalékkal esett vissza a német GDP. A legnagyobb euróövezeti gazdaság 2001-ben 0,6 százalékkal, 2000-ben még 3,0 százalékkal bővült. (MTI)
A kancellár bejelentette, hogy 15 milliárd euró áll majd rendelkezésre kommunális beruházásokra, valamint lakásépítési és -felújítási programokra, kedvező kamatozású hitelek formájában. A munkanélküli segélyt a szociális segély szintjére akarják süllyeszteni, a munkanélküli segélyek igénybevételét az 55 évnél fiatalabbak esetében 12 hónapra, az ennél idősebbek esetében 18 hónapra akarják korlátozni. Jelenleg az idősebb korosztály akár 32 hónapig is igénybe veheti a munkanélküli segélyt. A kancellár-pártelnök azt is bejelentette, hogy módosítani fogják a felmondás-védelem merev rendszerét a kisebb üzemekben, csökkenteni kívánják a munkabérek járulékait, és az egészségbiztosításban több terhet kívánnak áthárítani az egyénre. Schröder kiállt ugyan amellett, hogy a bérmegállapodások ágazati szinten maradjanak, de rugalmasságot szorgalmazott munkahelyi szinten.
A kereszténypárti ellenzék vezére, Angela Merkel, a kereszténydemokrata unió (CDU) elnöke csalódást keltőnek minősítette Schröder beszédét, s kétségbe vonta, hogy Schröder tudatában van-e a németországi válság nagyságrendjének. Merkel bejelentette: a CDU és a CSU a felsőházi (Bundesrat) többségét kihasználva nem engedi meg, hogy a helytelen elképzelések érvényre jussanak. Az ellenzéki többségű felsőház éppen pénteken leszavazta a kormány javaslatát számos adó emelésére, illetve kedvezmény megvonására.
A kieli IfW gazdaságkutató intézet vezetője, Horst Siebert azt mondta, hogy a kancellár tervezte munkaügyi és jóléti reformok nem elegendők a gazdasági növekedés afféle ösztönzésére, hogy az ütem elérje a kormány idei hivatalos célszámát, az 1 százalékot. „Nem világos, hogy a reformok miként fogják segíteni a GDP-növekedést” - mondta Siebert. Az IfW a múlt héten 0,4 százalékra csökkentette a német GDP idei növekedésére szóló előrejelzését a korábbi 1 százalékos jóslatról. Pénteken Sibert úgy vélte, egyelőre nincs ok az előrejelzés további felülvizsgálatára. Németországban csütörtökön az esseni RWI gazdaságkutató intézet is lefelé igazította, 0,6 százalékra, az idei GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését, a korábbi 1,1 százalékról. Az intézetben nem zárják ki a recesszió lehetőségét sem, tekintettel a gyenge lakossági fogyasztásra. Az RWI a hat mértékadó német gazdaságkutató intézet közül utolsóként csökkentette az előrejelzését. A többi öt intézet most 0,4-0,9 százalék közötti növekedést vár idénre, vagyis mindegyik kétségbe vonja a még érvényben lévő legújabb, 1 százalékos kormányzati előrejelzést. Tavaly ősszel a német kormány még 1,5 százalékot jósolt idénre.
Németország gazdasága előzetes adatok szerint 0,2 százalékkal nőtt 2002-ben. Az 1993-as recesszió óta ez volt legalacsonyobb növekedési ütem, akkor 1,1 százalékkal esett vissza a német GDP. A legnagyobb euróövezeti gazdaság 2001-ben 0,6 százalékkal, 2000-ben még 3,0 százalékkal bővült. (MTI)