„A munkaerőpiacnak betegségmegelőző funkciója van és kisebb-nagyobb mértékben hozzájárul a lakosság egészségi állapotának megőrzéséhez" – értékelte az eredményt Hans-Joachim Schulze EU-szakértő.
Az aktív keresők körében az elhalálozási rizikó ötöde a munkanélküliek halálozási kockázatának. Ezzel összefüggésben az idézett szakértő bírálta a „rövid lélegzetű megoldásokat", szerinte a hosszú távú változások „hosszú távra szóló perspektívákat" kívánnak meg.
A jelentés megállapítása szerint az elmúlt négy évtizedben általánosságban javult az Európai Unió 15 tagállamának egészségi állapota. Jelentősen nőtt ugyanakkor a „lelki eredetű" megbetegedések száma, ami részben azzal magyarázható, hogy az emberek még nem tanulták meg, hogyan kezeljék, hogy a hiánytársadalmak fogyasztói társadalmakká váltak.
A társadalom elöregedésének problémája nagy közös kihívás elé állítja az EU tagországait – hangsúlyozta egy bécsi tájékoztatón Jörg Peschner, az Európai Bizottság szociális ügyekért felelős főigazgatója. 2030-ra a már nem keresőképes korú (65 év fölötti) lakosok aránya eléri a 40 százalékot, a legnagyobb növekedés pedig a 80 éven felüliek számában várható, akiknek aránya már az elkövetkező 15 évben 50 százalékkal nő.
Az új tagországok felvétele átmenetileg „megfiatalítja" az Európai Unió összlakosságát. Ez a hatás azonban csak csekély és átmeneti lesz, mivel az újonnan csatlakozó országok közép- és hosszú távon szintén erősíteni fogják az elöregedés tendenciáját.
A főigazgató a hatékonyabb egészségpolitika kulcsát abban látja, hogy erősíteni kell az államközi együttműködést az EU-n belül, és szükséges a politikai együttműködés a gazdaság-, foglalkoztatás- és szociálpolitikai „háromszögben" is. A sikeres európai szociálpolitika példájaként említette Peschner az európai betegbiztosítási kártya 2004. június 1-jei bevezetését, ami – mint mondta – ugyan nem teremt új igényeket, viszont megkönnyíti az eljárást az Európai Unión belül. (MTI)
Az aktív keresők körében az elhalálozási rizikó ötöde a munkanélküliek halálozási kockázatának. Ezzel összefüggésben az idézett szakértő bírálta a „rövid lélegzetű megoldásokat", szerinte a hosszú távú változások „hosszú távra szóló perspektívákat" kívánnak meg.
A jelentés megállapítása szerint az elmúlt négy évtizedben általánosságban javult az Európai Unió 15 tagállamának egészségi állapota. Jelentősen nőtt ugyanakkor a „lelki eredetű" megbetegedések száma, ami részben azzal magyarázható, hogy az emberek még nem tanulták meg, hogyan kezeljék, hogy a hiánytársadalmak fogyasztói társadalmakká váltak.
A társadalom elöregedésének problémája nagy közös kihívás elé állítja az EU tagországait – hangsúlyozta egy bécsi tájékoztatón Jörg Peschner, az Európai Bizottság szociális ügyekért felelős főigazgatója. 2030-ra a már nem keresőképes korú (65 év fölötti) lakosok aránya eléri a 40 százalékot, a legnagyobb növekedés pedig a 80 éven felüliek számában várható, akiknek aránya már az elkövetkező 15 évben 50 százalékkal nő.
Az új tagországok felvétele átmenetileg „megfiatalítja" az Európai Unió összlakosságát. Ez a hatás azonban csak csekély és átmeneti lesz, mivel az újonnan csatlakozó országok közép- és hosszú távon szintén erősíteni fogják az elöregedés tendenciáját.
A főigazgató a hatékonyabb egészségpolitika kulcsát abban látja, hogy erősíteni kell az államközi együttműködést az EU-n belül, és szükséges a politikai együttműködés a gazdaság-, foglalkoztatás- és szociálpolitikai „háromszögben" is. A sikeres európai szociálpolitika példájaként említette Peschner az európai betegbiztosítási kártya 2004. június 1-jei bevezetését, ami – mint mondta – ugyan nem teremt új igényeket, viszont megkönnyíti az eljárást az Európai Unión belül. (MTI)