A munka törvénykönyve értelmében a munkáltatói rendkívüli felmondás közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményéből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
Az indítványozó a „kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el" szövegrész alkotmányellenességének megállapítását és visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését kezdeményezte, mert álláspontja szerint ez a rendelkezés sérti a jogbiztonság elvét.
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint ez a rendelkezés (az indítványozó értelmezésével ellentétben) nem jelenti azt, hogy a munkáltatóknak a törvényben előírt kötelezettséget „nem vagy csak részben" kellene betartaniuk. A törvényhozó a „kell" szó használatával a munkáltató számára egyértelmű kötelezettséget fogalmaz meg, az eltérés lehetősége csupán a szabály szigorúságát enyhíti.
A munka törvénykönyve nem sorolja fel tételesen azokat az eseteket, amikor a munkáltatótól nem várható el a felmondás indokainak előzetes ismertetése. (MTI)
Az indítványozó a „kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el" szövegrész alkotmányellenességének megállapítását és visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését kezdeményezte, mert álláspontja szerint ez a rendelkezés sérti a jogbiztonság elvét.
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint ez a rendelkezés (az indítványozó értelmezésével ellentétben) nem jelenti azt, hogy a munkáltatóknak a törvényben előírt kötelezettséget „nem vagy csak részben" kellene betartaniuk. A törvényhozó a „kell" szó használatával a munkáltató számára egyértelmű kötelezettséget fogalmaz meg, az eltérés lehetősége csupán a szabály szigorúságát enyhíti.
A munka törvénykönyve nem sorolja fel tételesen azokat az eseteket, amikor a munkáltatótól nem várható el a felmondás indokainak előzetes ismertetése. (MTI)