A Csehországban, Észtországban, Magyarországon, Litvániában, Lettországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában végzett kutatás szerint amíg az EU tagországaiban már komoly hagyománya van annak, hogy a munkavállalók gyakorolják a véleményezési és tájékoztatáshoz való jogaikat, addig a csatlakozó országokban a cégvezetők még számos tevékenységet bizalmas információnak éreznek, és nem szívesen osztanak meg alkalmazottaik képviseletével.
A felmérés szerint a vizsgált országokban a dolgozók kezdeményezésére jönnek létre a munkavállalói testületek, melyek tagjait titkos szavazással a tagok választják. Az érdekvédelmi tanácsok tagjai tevékenységük idején védelmet élveznek a vezetőséggel szemben képviselt álláspontjuk megvédése érdekében.
A munkavállalói testületek alapításához szükséges minimális létszám Magyarországon a legmagasabb: 51 fő szükséges a reprezentatív testület (üzemi tanács) alapításához. Csehországban 26, Szlovéniában 20, Lettországban pedig már 5 fő is elég ahhoz, hogy tanácsot alapítson.
A kollektív szerződéssel védett munkaerő létszáma Magyarországon igen magas: 50 százalék. A lett munkavállalók 20, a litvánok 15, a csehek és észtek 30 százalékát védi kollektív szerződés. Szlovéniában viszont minden munkavállalót kollektív szerződéssel védenek.
A szakszervezet és az üzemi tanács közötti különbség országonként változó. Ha egy munkahelyen mindkét testület jelen van, akkor a tanács olyan munkahely-specifikus témákkal foglalkozik, mint a munkaidő, a túlóra, a képzések vagy a karrierlehetőségek. A szakszervezet elsősorban a kollektív szerződést és annak betartását kíséri figyelemmel. Míg az üzemi tanács csak felelősségre vonhatja a munkaadót, addig a szakszervezet különböző munkabeszüntetési akciókra, akár sztrájkra is felszólíthat.
A felmérés szerint Magyarországon határolják el a legpontosabban az üzemi tanácsok és szakszervezetek feladatköreit. Csehországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban például nem lehetséges a két testület együttes jelenléte ugyanazon a munkahelyen, a lengyel munkajogi szabályozás pedig csak a szakszervezetek működését engedélyezi a vállalatoknál. (MTI)
A felmérés szerint a vizsgált országokban a dolgozók kezdeményezésére jönnek létre a munkavállalói testületek, melyek tagjait titkos szavazással a tagok választják. Az érdekvédelmi tanácsok tagjai tevékenységük idején védelmet élveznek a vezetőséggel szemben képviselt álláspontjuk megvédése érdekében.
A munkavállalói testületek alapításához szükséges minimális létszám Magyarországon a legmagasabb: 51 fő szükséges a reprezentatív testület (üzemi tanács) alapításához. Csehországban 26, Szlovéniában 20, Lettországban pedig már 5 fő is elég ahhoz, hogy tanácsot alapítson.
A kollektív szerződéssel védett munkaerő létszáma Magyarországon igen magas: 50 százalék. A lett munkavállalók 20, a litvánok 15, a csehek és észtek 30 százalékát védi kollektív szerződés. Szlovéniában viszont minden munkavállalót kollektív szerződéssel védenek.
A szakszervezet és az üzemi tanács közötti különbség országonként változó. Ha egy munkahelyen mindkét testület jelen van, akkor a tanács olyan munkahely-specifikus témákkal foglalkozik, mint a munkaidő, a túlóra, a képzések vagy a karrierlehetőségek. A szakszervezet elsősorban a kollektív szerződést és annak betartását kíséri figyelemmel. Míg az üzemi tanács csak felelősségre vonhatja a munkaadót, addig a szakszervezet különböző munkabeszüntetési akciókra, akár sztrájkra is felszólíthat.
A felmérés szerint Magyarországon határolják el a legpontosabban az üzemi tanácsok és szakszervezetek feladatköreit. Csehországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban például nem lehetséges a két testület együttes jelenléte ugyanazon a munkahelyen, a lengyel munkajogi szabályozás pedig csak a szakszervezetek működését engedélyezi a vállalatoknál. (MTI)