A kórházi ellátás időtartama alatt, valamint azok számára, akiknek nincs kétéves folyamatos biztosítási jogviszonyuk, a hírekkel ellentétben a juttatás továbbra is 60 százalék lenne – mondta Vojnik Mária. A kormány költségvetési javaslata szerint 2004 áprilisától a táppénz összege a napi átlagkereset 65 százaléka volna, a biztosítás megszűnését követő – azaz a passzív jogon járó – táppénz időtartama pedig 180-ról 30 napra csökkenne.
Az államtitkár szerint a közpénzek racionális felhasználásának szándéka vezetett ehhez a javaslathoz. Vojnik szerint a költségvetési előterjesztéshez módosító indítványokat az érdekképviseleti szervezetek is kezdeményezhetnek. Az úgynevezett aktív táppénz esetében „a visszaélések száma nem jelentős", ezért nem ez befolyásolta a szabályozás változtatásának szándékát, hanem az egészségbiztosítási alap magas kiadása, mivel jelentősen nőtt a passzív jogon igénybe vett táppénz mértéke, amikor a biztosítási jogviszony megszűnése és a munkahely elvesztése után mentek betegállományba az emberek. Ezt szerinte „nagyrészt szociális indokok és a munkahelykeresés nehézségei motiválják".
Az államtitkár álláspontja szerint ha nem egészségügyi problémák indokolják a táppénzt, akkor a gondokat „más eszközökkel kell orvosolni". Elmondta, hogy míg tavaly 80 milliárd forintot fizettek ki táppénzre, idén októberig ez az összeg meghaladta a 90 milliárdot. Az egészségbiztosítási alap kiadásai öt év alatt megkétszereződtek, s évről-évre az előrejelzésekhez képest „jelentősen túllépték az egyébként felülről nyitott kasszát". A túlköltésben a keresetnövekedések is jelentős szerepet játszottak – tette hozzá.
Az MSZP-frakció nem támogatja, hogy csökkenjen a táppénz összege – jelentette ki Vidorné Szabó Györgyi, a frakció egészségügyi munkacsoportjának tagja. Mint mondta, a statisztikákból kiderült, hogy 25 százalékkal több táppénzt fizettek ki az egy évvell korábinál, pedig ezt nem indokolták az adatok. A táppénz-kérdés megoldásával kapcsolatosan megemlítette a munkaerőpiaci alap bevonását, anélkül, hogy részleteket mondott volna.(MTI)
Az államtitkár szerint a közpénzek racionális felhasználásának szándéka vezetett ehhez a javaslathoz. Vojnik szerint a költségvetési előterjesztéshez módosító indítványokat az érdekképviseleti szervezetek is kezdeményezhetnek. Az úgynevezett aktív táppénz esetében „a visszaélések száma nem jelentős", ezért nem ez befolyásolta a szabályozás változtatásának szándékát, hanem az egészségbiztosítási alap magas kiadása, mivel jelentősen nőtt a passzív jogon igénybe vett táppénz mértéke, amikor a biztosítási jogviszony megszűnése és a munkahely elvesztése után mentek betegállományba az emberek. Ezt szerinte „nagyrészt szociális indokok és a munkahelykeresés nehézségei motiválják".
Az államtitkár álláspontja szerint ha nem egészségügyi problémák indokolják a táppénzt, akkor a gondokat „más eszközökkel kell orvosolni". Elmondta, hogy míg tavaly 80 milliárd forintot fizettek ki táppénzre, idén októberig ez az összeg meghaladta a 90 milliárdot. Az egészségbiztosítási alap kiadásai öt év alatt megkétszereződtek, s évről-évre az előrejelzésekhez képest „jelentősen túllépték az egyébként felülről nyitott kasszát". A túlköltésben a keresetnövekedések is jelentős szerepet játszottak – tette hozzá.
Az MSZP-frakció nem támogatja, hogy csökkenjen a táppénz összege – jelentette ki Vidorné Szabó Györgyi, a frakció egészségügyi munkacsoportjának tagja. Mint mondta, a statisztikákból kiderült, hogy 25 százalékkal több táppénzt fizettek ki az egy évvell korábinál, pedig ezt nem indokolták az adatok. A táppénz-kérdés megoldásával kapcsolatosan megemlítette a munkaerőpiaci alap bevonását, anélkül, hogy részleteket mondott volna.(MTI)