A Der Standard című bécsi napilap a közelmúltban olyan táblázatot is ismertetett, amely szerint az EU tagországai között Ausztria a harmadik helyen áll a nem dolgozó 55 év fölöttiek aránya alapján felállított ranglistán. A liberális bécsi napilapban közzétett összesítések szerint e lista élén Olaszország áll, ahol az 55. és a 64. életév közötti korosztályhoz tartozók mindössze 18,6 százaléka dolgozik, 9,6 százalék pedig munkanélküliként van nyilvántartva. A második helyre Belgium került az e korosztályon belüli 25,2 százalékos foglalkoztatási és 6,6 százalékos munkanélküliségi aránnyal, majd Ausztria 27,4 és 4,9, Franciaország 36,5 és 8,7, Németország 36,8 és 7,4, Görögország 38,0 és 10,4, Spanyolország 39,2 és 10,5, Hollandia 39,3 és 2,2, Finnország 45,9 és 9,1, Írország 46,6 és 3,9, Portugália 50,3 és 4,1, Nagy-Britannia 52,2 és 5,1, Dánia 56,6 és 4,3, Svédország 67,0 és 4,0, majd a lista végén Norvégia 67,4 és 3,6 százalékos mutatóval.
A bécsi lap nem firtatta annak okait, hogy vajon miért tapasztalható ekkora különbség az EU-tagországokban élő idősebb emberek munkavállalási kedvét illetően, ahogyan azt sem mutatta be, hogy a tizenötök egymástól nagyon eltérő nyugdíjszámítási rendszereket alkalmaznak, amelyek alapján sok ország sok munkavállalója engedhette meg eddig magának, hogy korkedvezménnyel menjen nyugdíjba. A jóléti állam által szőtt szociális hálón azonban egyre több szakadás keletkezett ebben a vonatkozásban is, és ma már több országban is nyugdíjreformokat indítottak, hogy ösztönözzék a munkavállalókat a minél hosszabb idejű munkavállalásra, az értéket már nem termelő rétegek létszámának a csökkentése érdekében.
A Der Standard több olyan osztrák céget is bemutatott, amelyek különféle programokat indítottak az 50 évesnél idősebbek munkavállalási kedvének növelése érdekében. Az osztrák cégek nem tagadják, hogy az idősebbek munkában tartása és átképzése, új feladatokra történő felkészítése pluszkiadásokkal jár, de úgy vélik, hogy olyan előnyöket is élvezhetnek ezzel, amelyeket a fiatal munkaerő beállítása nem adna a számukra. Így véli ezt a Voestalpine acélipari konglomerátumnál is, ahol a foglalkoztatottak 38 százaléka 45 év feletti. A linzi cég humánpolitikai vezetője szerint szinte megoldhatatlan problémát jelentene a technológiai folyamatosság szempontjából, ha ezek a munkavállalók a lehető legkorábban nyugdíjba vonulnának. Ezért a vállalat Life elnevezéssel programot indított a munkaerő minél további foglalkoztatása céljából. A 700 ezer eurós programban kedvezményeket nyújtanak a már idősebb dolgozóknak, külön átképzési programokat szerveznek a számukra, mert a vállalat továbbra is számít az évtizedek óta felhalmozott munkatapasztalataikra.
Hasonlóképp gondolkodik az Adeg áruházlánc vezetése is, amely úgy véli, hogy az idősebb alkalmazottak jobban megfelelnek egyes vásárlói igényeknek, könnyebben tudnak kapcsolatot teremteni a vásárlókkal, és életkoruk alapján jobb tanácsokkal láthatják el a fogyasztókat az egyes termékek használhatóságát illetően. Az áruházlánc olyan üzletet is nyitott, amelyben csak 50 év feletti alkalmazottak dolgoznak.
A kísérletezgetéshez egyébként már a megfelelő ideológiai alapot is kidolgozták Ausztriában: mivel öregszik az osztrák társadalom, így az idősebbek képviselőiből álló munkavállalói réteget kell megcélozni a munkaerőpiacon. Egy fecske ugyan Ausztriában sem csinál nyarat, de jelzi, hogy a munkaerővel foglalkozó szakembereknek új feladatokkal kell megbirkózniuk. (MTI)
A bécsi lap nem firtatta annak okait, hogy vajon miért tapasztalható ekkora különbség az EU-tagországokban élő idősebb emberek munkavállalási kedvét illetően, ahogyan azt sem mutatta be, hogy a tizenötök egymástól nagyon eltérő nyugdíjszámítási rendszereket alkalmaznak, amelyek alapján sok ország sok munkavállalója engedhette meg eddig magának, hogy korkedvezménnyel menjen nyugdíjba. A jóléti állam által szőtt szociális hálón azonban egyre több szakadás keletkezett ebben a vonatkozásban is, és ma már több országban is nyugdíjreformokat indítottak, hogy ösztönözzék a munkavállalókat a minél hosszabb idejű munkavállalásra, az értéket már nem termelő rétegek létszámának a csökkentése érdekében.
A Der Standard több olyan osztrák céget is bemutatott, amelyek különféle programokat indítottak az 50 évesnél idősebbek munkavállalási kedvének növelése érdekében. Az osztrák cégek nem tagadják, hogy az idősebbek munkában tartása és átképzése, új feladatokra történő felkészítése pluszkiadásokkal jár, de úgy vélik, hogy olyan előnyöket is élvezhetnek ezzel, amelyeket a fiatal munkaerő beállítása nem adna a számukra. Így véli ezt a Voestalpine acélipari konglomerátumnál is, ahol a foglalkoztatottak 38 százaléka 45 év feletti. A linzi cég humánpolitikai vezetője szerint szinte megoldhatatlan problémát jelentene a technológiai folyamatosság szempontjából, ha ezek a munkavállalók a lehető legkorábban nyugdíjba vonulnának. Ezért a vállalat Life elnevezéssel programot indított a munkaerő minél további foglalkoztatása céljából. A 700 ezer eurós programban kedvezményeket nyújtanak a már idősebb dolgozóknak, külön átképzési programokat szerveznek a számukra, mert a vállalat továbbra is számít az évtizedek óta felhalmozott munkatapasztalataikra.
Hasonlóképp gondolkodik az Adeg áruházlánc vezetése is, amely úgy véli, hogy az idősebb alkalmazottak jobban megfelelnek egyes vásárlói igényeknek, könnyebben tudnak kapcsolatot teremteni a vásárlókkal, és életkoruk alapján jobb tanácsokkal láthatják el a fogyasztókat az egyes termékek használhatóságát illetően. Az áruházlánc olyan üzletet is nyitott, amelyben csak 50 év feletti alkalmazottak dolgoznak.
A kísérletezgetéshez egyébként már a megfelelő ideológiai alapot is kidolgozták Ausztriában: mivel öregszik az osztrák társadalom, így az idősebbek képviselőiből álló munkavállalói réteget kell megcélozni a munkaerőpiacon. Egy fecske ugyan Ausztriában sem csinál nyarat, de jelzi, hogy a munkaerővel foglalkozó szakembereknek új feladatokkal kell megbirkózniuk. (MTI)