A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett adatai szerint a foglalkoztatottak száma 2003 augusztus-október hónapok átlagában 3 millió 973 ezer fő volt, ami 80 ezer fővel meghaladja az előző év azonos időszakának létszámát. A munkanélküliségi ráta ugyanebben az időszakban 5,6 százalékos volt, ami az egy évvel korábbi értékhez képest 0,3 százalékpontos csökkenést mutat. Az Európai Unióban 2003 szeptemberében 7,9 százalék volt a munkanélküliségi ráta.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaügyi kirendeltségein nyilvántartott munkanélküliek száma a novemberi zárónapon 345552 fő volt, ami 5933 fős növekedést mutat októberhez képest, amelyet szezonális tényezők indokolnak. Az előző hónaphoz viszonyítva a pályakezdő fiatalok száma 2569 fővel csökkent, számuk most 29845 fő. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett álláshelyek, azaz a munkaközvetítésre rendelkezésre álló munkalehetőségek száma novemberben 92.657 volt.
A 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája augusztus-októberben 13 százalék volt a KSH adatai szerint, ami 1 százalékponttal alacsonyabb az előző év ugyanezen időszakához képest. Az EU-országokban az erre a korcsoportra vonatkozó munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő szeptemberben 15,8 százalék volt.
A munkaügyi tárca közleménye szerint mind a foglalkoztatási ráta, mind az aktivitási ráta egyaránt 1,1 százalékponttal növekedett a vizsgált időszakban. „Biztató jelnek tekinthető a legutóbbi időszakban megmutatkozó, több tízezer, korábban inaktív személy megjelenése a munkapiacon. Az inaktívak számának lényeges, 93 ezer fős csökkenése arra utal, hogy a munkaerő-piac csendes tartalékának egy része ismét a munka világa felé fordult; dolgozik vagy munkát keres" – mutat rá a közlemény.
Magyarországon az inaktívak aránya az uniós országokhoz képest magas: a 15-64 éves népesség közel 40 százalékát sem foglalkoztatottként, sem munkát keresőként nem lehetett besorolni, azaz nem volt jelen a munkaerőpiacon. A felmérés időszakában az inaktívak 55 százaléka nyugdíjban részesült, nappali tagozatos tanuló volt 20 százalékuk, gyermekgondozási ellátásban részesült 8 százalékuk. Az inaktívak 12 százaléka szeretett volna munkát, de állást különböző okok – például egészségügyi, családi ok – miatt nem kerestek, közel egynegyedük pedig esélytelennek ítélte a képzettségének, kívánalmának megfelelő álláshoz jutást.
A minisztérium szerint a munkapiac élénkülése, a szerkezeti átalakulások ellenére a munkanélküliek száma és aránya a gazdaságilag aktív népességen belül csökkent az egy évvel korábbi adatokhoz képest, ám mindkét érték változása a statisztikai hibahatáron belül maradt. (MTI)
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaügyi kirendeltségein nyilvántartott munkanélküliek száma a novemberi zárónapon 345552 fő volt, ami 5933 fős növekedést mutat októberhez képest, amelyet szezonális tényezők indokolnak. Az előző hónaphoz viszonyítva a pályakezdő fiatalok száma 2569 fővel csökkent, számuk most 29845 fő. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett álláshelyek, azaz a munkaközvetítésre rendelkezésre álló munkalehetőségek száma novemberben 92.657 volt.
A 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája augusztus-októberben 13 százalék volt a KSH adatai szerint, ami 1 százalékponttal alacsonyabb az előző év ugyanezen időszakához képest. Az EU-országokban az erre a korcsoportra vonatkozó munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő szeptemberben 15,8 százalék volt.
A munkaügyi tárca közleménye szerint mind a foglalkoztatási ráta, mind az aktivitási ráta egyaránt 1,1 százalékponttal növekedett a vizsgált időszakban. „Biztató jelnek tekinthető a legutóbbi időszakban megmutatkozó, több tízezer, korábban inaktív személy megjelenése a munkapiacon. Az inaktívak számának lényeges, 93 ezer fős csökkenése arra utal, hogy a munkaerő-piac csendes tartalékának egy része ismét a munka világa felé fordult; dolgozik vagy munkát keres" – mutat rá a közlemény.
Magyarországon az inaktívak aránya az uniós országokhoz képest magas: a 15-64 éves népesség közel 40 százalékát sem foglalkoztatottként, sem munkát keresőként nem lehetett besorolni, azaz nem volt jelen a munkaerőpiacon. A felmérés időszakában az inaktívak 55 százaléka nyugdíjban részesült, nappali tagozatos tanuló volt 20 százalékuk, gyermekgondozási ellátásban részesült 8 százalékuk. Az inaktívak 12 százaléka szeretett volna munkát, de állást különböző okok – például egészségügyi, családi ok – miatt nem kerestek, közel egynegyedük pedig esélytelennek ítélte a képzettségének, kívánalmának megfelelő álláshoz jutást.
A minisztérium szerint a munkapiac élénkülése, a szerkezeti átalakulások ellenére a munkanélküliek száma és aránya a gazdaságilag aktív népességen belül csökkent az egy évvel korábbi adatokhoz képest, ám mindkét érték változása a statisztikai hibahatáron belül maradt. (MTI)