A romák kirekesztésének felszámolása, életkörülményeik javítása mellett rendkívül fontos, hogy bevonják őket a munkaügyi tárca felnőttképzési, munkaerő-piaci képzési programjaiba – szögezte le Danajka Noémi, a szaktárca Erőforrás Fejlesztési Operatív Programirányító Hatóságának főosztályvezető-helyettese. A humánerőforrás-fejlesztési operatív programokra az Európai Unió forrásaiból 500 millió euró, a magyar államtól pedig 167 millió euró származik.
A felzárkóztatásban fontos a roma szervezetekkel való együttműködés, hogy ezek részt vegyenek a különféle pályázatokon, segítsék a roma munkavállalókat. Az említett programok túlnyomó többségéhez nem szükséges önrész. Jelenleg a romák között alacsonyabb a képzettség, a korszerű ismeretek hiánya, nagy koncentrációban élnek az elavult ipari telepeken, diszkriminációnak vannak kitéve.
Csizmár Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára kifejtette, hogy Magyarországon alacsony a foglalkoztatás: 56,3 százalékos, szemben az európai uniós 64 százalékos átlagával. A kormány a következő időszakban azt tervezi, hogy 100 ezerrel növelik a foglalkoztatottak számát. Magyarországon jelenleg a munkanélküliségi ráta, 5,8 százalékos, szemben az EU 8 százalékos átlagával.
Az államtitkár szerint májusban bevezetik az elektronikus munkakönyvet, ennek segítségével minden munkavállaló ellenőrizheti, hogy bejelentették-e őt, azzal a bérrel és feltételekkel, amiről tájékoztatták a munkavállalót. Az EU-csatlakozás utáni időszakban megjelenő munkaerő-piaci migrációról az államtitkár úgy véli, hogy mintegy 80-120 ezer magyar külföldi munkavállalása várható, Magyarországra pedig 60-90 ezer külföldi munkavállaló érkezésére számíthatunk.
Székely Judit, a tárca helyettes államtitkára elmondta, hogy a roma népesség körében jelentős az érdeklődés a felnőttképzés iránt. A legtöbb roma munkavállaló felismerte, hogy az alacsony iskolai végzettségből fakadó hátrányok leküzdése, a megfelelő szakismeretek és képzettségek megszerzése révén növekedhetnek elhelyezkedési lehetőségei. A fő problémát a romák körében nem a motiváltság hiánya, hanem az okozza, hogy kevés az információ a képzési lehetőségekről. (MTI)
A felzárkóztatásban fontos a roma szervezetekkel való együttműködés, hogy ezek részt vegyenek a különféle pályázatokon, segítsék a roma munkavállalókat. Az említett programok túlnyomó többségéhez nem szükséges önrész. Jelenleg a romák között alacsonyabb a képzettség, a korszerű ismeretek hiánya, nagy koncentrációban élnek az elavult ipari telepeken, diszkriminációnak vannak kitéve.
Csizmár Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára kifejtette, hogy Magyarországon alacsony a foglalkoztatás: 56,3 százalékos, szemben az európai uniós 64 százalékos átlagával. A kormány a következő időszakban azt tervezi, hogy 100 ezerrel növelik a foglalkoztatottak számát. Magyarországon jelenleg a munkanélküliségi ráta, 5,8 százalékos, szemben az EU 8 százalékos átlagával.
Az államtitkár szerint májusban bevezetik az elektronikus munkakönyvet, ennek segítségével minden munkavállaló ellenőrizheti, hogy bejelentették-e őt, azzal a bérrel és feltételekkel, amiről tájékoztatták a munkavállalót. Az EU-csatlakozás utáni időszakban megjelenő munkaerő-piaci migrációról az államtitkár úgy véli, hogy mintegy 80-120 ezer magyar külföldi munkavállalása várható, Magyarországra pedig 60-90 ezer külföldi munkavállaló érkezésére számíthatunk.
Székely Judit, a tárca helyettes államtitkára elmondta, hogy a roma népesség körében jelentős az érdeklődés a felnőttképzés iránt. A legtöbb roma munkavállaló felismerte, hogy az alacsony iskolai végzettségből fakadó hátrányok leküzdése, a megfelelő szakismeretek és képzettségek megszerzése révén növekedhetnek elhelyezkedési lehetőségei. A fő problémát a romák körében nem a motiváltság hiánya, hanem az okozza, hogy kevés az információ a képzési lehetőségekről. (MTI)