A vezető brit napilap szerint egyes brit térségek azt jósolják, hogy a következő uniós költségvetési időszakban 80 százalékkal kevesebbet fordíthatnak majd helyi fejlesztésekre, mint a jelenlegiben, mert az EU a szegényebb kelet-európai új tagokat fogja segélyezni.
Az elemzés szerint az újonnan csatlakozók jövedelme olyan mértékben marad el a jelenlegi tagokétól, hogy a most még segélyezett térségek a bővítés után egyszeriben kikerülnek a hivatalosan meghatározott szegény kategóriából. A jelenleg legtöbb fejlesztési EU-segélyben részesülő négy brit térség – Nyugat-Wales, a Liverpool környéki Merseyside, Dél-Yorkshire és az Anglia délnyugati csücskén lévő Cornwall – közül a bővítés után csak ez utóbbi marad "eléggé szegény" ahhoz, hogy továbbra is igényt tarthasson brüsszeli pénzekre.
Merseyside térségében például az egy főre jutó átlagos jövedelem jelenleg az EU-átlag 71 százaléka, vagyis elmarad a 75 százalékban meghatározott felső határtól, amelyet a jogosultsághoz az unió megszab. Az új tagok azonban annyira leviszik az uniós jövedelmi átlagot, hogy a bővítés után az északnyugat-angliai térség átlaga az EU-szint 78 százalékára fog emelkedni.
A legtöbb kelet-európai országban a jövedelmek az EU-átlag felét sem érik el, de Magyarország és Lengyelország "jelentős térségeiben", valamint Lettországban a fejenkénti jövedelem az uniós szintnek alig a harmada – áll a The Times cikkében.
Nagy-Britannia a mostani költségvetési időszakban összesen 9,9 milliárd font fejlesztési hozzájárulást kap az EU kasszájából; ebből 7 milliárd font közvetlenül a térségeknek jut, 2,9 milliárdot pedig országos fejlesztésekre lehet fordítani. A brit kormány azonban már elfogadta, hogy a következő, 2007-2013-as költségvetési időszakban legalább 3 milliárd fonttal kevesebbet kap Brüsszeltől - írta a brit lap.
A kormány egyik illetékese a The Timesnak azt mondta: el kell fogadni, hogy a tíz szegényebb új tagállam belépésével az egyes brit térségek kevésbé szegény kategóriába kerülnek át, és "ennek lesznek hatásai" a segélyezésre. Az illetékes szerint azonban a bővítésnek a javuló kereskedelmi lehetőségek miatt óriási előnyei is lesznek. (MTI)
Az elemzés szerint az újonnan csatlakozók jövedelme olyan mértékben marad el a jelenlegi tagokétól, hogy a most még segélyezett térségek a bővítés után egyszeriben kikerülnek a hivatalosan meghatározott szegény kategóriából. A jelenleg legtöbb fejlesztési EU-segélyben részesülő négy brit térség – Nyugat-Wales, a Liverpool környéki Merseyside, Dél-Yorkshire és az Anglia délnyugati csücskén lévő Cornwall – közül a bővítés után csak ez utóbbi marad "eléggé szegény" ahhoz, hogy továbbra is igényt tarthasson brüsszeli pénzekre.
Merseyside térségében például az egy főre jutó átlagos jövedelem jelenleg az EU-átlag 71 százaléka, vagyis elmarad a 75 százalékban meghatározott felső határtól, amelyet a jogosultsághoz az unió megszab. Az új tagok azonban annyira leviszik az uniós jövedelmi átlagot, hogy a bővítés után az északnyugat-angliai térség átlaga az EU-szint 78 százalékára fog emelkedni.
A legtöbb kelet-európai országban a jövedelmek az EU-átlag felét sem érik el, de Magyarország és Lengyelország "jelentős térségeiben", valamint Lettországban a fejenkénti jövedelem az uniós szintnek alig a harmada – áll a The Times cikkében.
Nagy-Britannia a mostani költségvetési időszakban összesen 9,9 milliárd font fejlesztési hozzájárulást kap az EU kasszájából; ebből 7 milliárd font közvetlenül a térségeknek jut, 2,9 milliárdot pedig országos fejlesztésekre lehet fordítani. A brit kormány azonban már elfogadta, hogy a következő, 2007-2013-as költségvetési időszakban legalább 3 milliárd fonttal kevesebbet kap Brüsszeltől - írta a brit lap.
A kormány egyik illetékese a The Timesnak azt mondta: el kell fogadni, hogy a tíz szegényebb új tagállam belépésével az egyes brit térségek kevésbé szegény kategóriába kerülnek át, és "ennek lesznek hatásai" a segélyezésre. Az illetékes szerint azonban a bővítésnek a javuló kereskedelmi lehetőségek miatt óriási előnyei is lesznek. (MTI)