A normatívát a főállásként megjelölt intézmény kapná, s az oktató további egy felsőoktatási intézményt jelölhetne meg, ahol mint vendégtanár oktat – ismertette a minisztérium elképzelését Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár.
A felsőoktatási reformkoncepcióban az is szerepel, hogy a tárca az oktatók számára kezdeményezi az úgynevezett mozgóbér bevezetését, ami az alapbéren felüli 20 százalékos bérhányad lenne. Ez lehetőséget adna az oktatók közötti differenciálásra, a legjobban teljesítők kiemelésére – véli az államtitkár. A mozgóbérek odaítélésének kritériumairól az egyetemi tanácsok dönthetnének majd.
A tervezet szerint 2005-től igazgatótanácsok alakulhatnak majd a felsőoktatási intézményekben. A testületek tagjainak felét maga az intézmény, másik felét az oktatási miniszter delegálná. Garanciális elemként bekerült a tervezetbe, hogy az egyetemi tanács vétót emelhet két alkalommal a miniszter jelöltjeivel szemben, harmadszor azonban már el kell fogadni a tárcavezető ajánlatát.
Továbbra is úgy látják a minisztériumban, hogy a magyar felsőoktatás átalakulása, versenyképessé tétele bizonyos külső, az intézményi autonómián kívüli döntéseket is megkíván. Az igazgatótanácsok elsősorban stratégiai jellegű döntéseket hozhatnak majd az intézményekről, de az oktatói-tudományos munka, az akadémiai tevékenység teljesen független maradna.
Azok a rektorok, akiknek a mandátuma 2005-ig nem jár le, választhatnak majd, hogy az igazgatótanácsok elnöki teendőit is ellátják a rektorság mellett, vagy az egyetemi tanácsok elnökei lesznek. A felsőoktatási helyettes államtitkár szerint az intézmények működési formáiról tovább folyik a gondolkodás a tárcánál, a tervezet bizonyos társasági formák választására adna lehetőséget. Mang Béla példaként említette a közhasznú társaságokat, ugyanakkor megjegyezte, hogy a Zeneakadémia már jelezte közalapítvánnyá való átalakulásának szándékát. A helyettes államtitkár személy szerint úgy gondolja, ez hatékony működési forma lehetne a felsőoktatási intézmények számára. Cáfolta ugyanakkor, hogy ez privatizációt jelentene: az állam a fenntartói jogokat adná át a kht-nak. (MTI)
A felsőoktatási reformkoncepcióban az is szerepel, hogy a tárca az oktatók számára kezdeményezi az úgynevezett mozgóbér bevezetését, ami az alapbéren felüli 20 százalékos bérhányad lenne. Ez lehetőséget adna az oktatók közötti differenciálásra, a legjobban teljesítők kiemelésére – véli az államtitkár. A mozgóbérek odaítélésének kritériumairól az egyetemi tanácsok dönthetnének majd.
A tervezet szerint 2005-től igazgatótanácsok alakulhatnak majd a felsőoktatási intézményekben. A testületek tagjainak felét maga az intézmény, másik felét az oktatási miniszter delegálná. Garanciális elemként bekerült a tervezetbe, hogy az egyetemi tanács vétót emelhet két alkalommal a miniszter jelöltjeivel szemben, harmadszor azonban már el kell fogadni a tárcavezető ajánlatát.
Továbbra is úgy látják a minisztériumban, hogy a magyar felsőoktatás átalakulása, versenyképessé tétele bizonyos külső, az intézményi autonómián kívüli döntéseket is megkíván. Az igazgatótanácsok elsősorban stratégiai jellegű döntéseket hozhatnak majd az intézményekről, de az oktatói-tudományos munka, az akadémiai tevékenység teljesen független maradna.
Azok a rektorok, akiknek a mandátuma 2005-ig nem jár le, választhatnak majd, hogy az igazgatótanácsok elnöki teendőit is ellátják a rektorság mellett, vagy az egyetemi tanácsok elnökei lesznek. A felsőoktatási helyettes államtitkár szerint az intézmények működési formáiról tovább folyik a gondolkodás a tárcánál, a tervezet bizonyos társasági formák választására adna lehetőséget. Mang Béla példaként említette a közhasznú társaságokat, ugyanakkor megjegyezte, hogy a Zeneakadémia már jelezte közalapítvánnyá való átalakulásának szándékát. A helyettes államtitkár személy szerint úgy gondolja, ez hatékony működési forma lehetne a felsőoktatási intézmények számára. Cáfolta ugyanakkor, hogy ez privatizációt jelentene: az állam a fenntartói jogokat adná át a kht-nak. (MTI)