A szakképzésről kötött megállapodást az oktatási tárca és a gazdasági kamara

Utolsó frissítés:

Tetszett a cikk?

Az Oktatási Minisztérium 2004-ben 563 millió forintot ad a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK) szakképzési feladatok ellátására – tartalmazza többek között az a megállapodás, amelyet Magyar Bálint oktatási miniszter és Parragh László, az MKIK elnöke írt alá.

A 16 szakma között a legkeresettebbek szerepelnek, például az asztalos, ács, cukrász, fodrász, kőműves, villanyszerelő. Az aláírást megelőző sajtótájékoztatón Magyar Bálint oktatási miniszter hangsúlyozta a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzés fontosságát a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából. Mára a jogi háttere is megteremtődött annak, hogy a gazdaság szereplői egyre inkább bekapcsolódjanak a szakképzésbe, így a tanulói szerződés keretében oktatott szakmunkástanulók száma az eddigi 15 ezerről 40 ezerre nőhet az elkövetkező időszakban.



Parragh László, az MKIK elnöke szerint a kamara stratégiai feladatának tekinti a szakképzés megfelelő szintű ellátását. Ez azért is fontos, mert az MKIK felmérése szerint a befektetők a befektetést akadályozó tényezők között első helyen jelölik meg a megfelelő szakképzett munkaerő hiányát. A 2004-re szóló 563 millió forint lehetővé teszi a szakképzési struktúra megerősítését a kamarai rendszerben. Az MKIK a munkaadói szervezetekkel közösen kívánja ellátni a szakképzési feladatokat, s a felsőfokú szakképzés helyzetének javítását is napirenden kívánja tartani.



Magyar Bálint utalt arra, hogy az államilag finanszírozott felsőoktatási kereten belül nőtt a felsőoktatási szakképzési keretszám. Jakab János, az Oktatási Minisztérium szakképzési helyettes államtitkára elmondta, hogy a kamara átveszi 16 szakma szakmai követelményeinek kidolgozását, és erősíti a tanulói szerződés rendszerét, ellenőrzését. (MTI)