Anna Diamantopulu foglalkoztatási és szociális kérdésekért felelős EU-biztos szóvivője azokra a sajtójelentésekre reagált, amelyek szerint Tony Blair miniszterelnök ilyen intézkedések meghozatalát rendelte el, hogy csillapítsa a bővítés után esetlegesen meginduló tömeges munkaerő-beáramlástól való félelmeket.
Egyelőre a bizottság is csak a sajtóból tud a tervezett lépésekről, és amíg nem látja a konkrét javaslatokat, nem kívánja kommentálni azokat. Mindenesetre a csatlakozási szerződés lehetőséget ad a jelenlegi tagállamoknak arra, hogy egy legfeljebb hét évig tartó átmeneti időszakban nemzeti szabályozást alkalmazzanak a munkaerő unión belül szabad mozgását illetően – mondta a szóvivő.
Brit lapértesülések szerint a tervezett rendelkezések például előírnák, hogy más tagállamokból érkező munkavállalók csak akkor lennének jogosultak szociális kedvezményekre, ha már egy bizonyos ideig éltek – illetve általában ha dolgoztak is – Nagy-Britanniában. A csatlakozási szerződés csak a munkaerő szabad áramlására nézve teszi lehetővé a tagállamoknak nemzeti rendelkezések – vagyis korlátozások – alkalmazását, a szociális kedvezményeket illetően ilyen jogot nem állapít meg.
Másrészt viszont a két dolog között nincs éles határvonal, mert a kedvezményekre való jogosultság általában eleve a munkavállaláshoz kötődik, így ezen a ponton a rájuk vonatkozó rendelkezésnek kapcsolatban állnak a munkaerő szabad áramlásával – jegyezte meg a szóvivő.
Emlékeztetett arra, hogy a bizottságnak továbbra sincs teljes körű áttekintése arról, milyen lépéseket terveznek e téren az egyes tagállamok, mert többségüktől nem kapott még tájékoztatást. A jelenlegi tagállamok a csatlakozási tárgyalások során eszközölték ki, hogy a bővítéstől számított legfeljebb hét évig, azaz 2011-ig nem kötelesek érvényre juttatni az EU egységes belső piacának egyik alapvető szabadságát, a munkaerő szabad áramlását.
Közülük azonban akkor többen – Hollandia, Dánia, Svédország, Írország, Spanyolország, Nagy-Britannia – jelezték, hogy nem kívánnak élni a lehetőséggel, és már a csatlakozás napján megnyitják munkaerő-piacukat az új tagországok munkavállalói előtt.
Az utóbbi időben ezek az országok egymás után visszakoznak és jelentenek be, vagy vesznek tervbe különböző korlátozó intézkedéseket, például bevándorlási kvóta alkalmazását vagy az új tagországokból érkező munkavállalóknak járó szociális kedvezmények korlátozását. Nagy-Britannia csak a legutóbbi a sorban. (MTI)
Egyelőre a bizottság is csak a sajtóból tud a tervezett lépésekről, és amíg nem látja a konkrét javaslatokat, nem kívánja kommentálni azokat. Mindenesetre a csatlakozási szerződés lehetőséget ad a jelenlegi tagállamoknak arra, hogy egy legfeljebb hét évig tartó átmeneti időszakban nemzeti szabályozást alkalmazzanak a munkaerő unión belül szabad mozgását illetően – mondta a szóvivő.
Brit lapértesülések szerint a tervezett rendelkezések például előírnák, hogy más tagállamokból érkező munkavállalók csak akkor lennének jogosultak szociális kedvezményekre, ha már egy bizonyos ideig éltek – illetve általában ha dolgoztak is – Nagy-Britanniában. A csatlakozási szerződés csak a munkaerő szabad áramlására nézve teszi lehetővé a tagállamoknak nemzeti rendelkezések – vagyis korlátozások – alkalmazását, a szociális kedvezményeket illetően ilyen jogot nem állapít meg.
Másrészt viszont a két dolog között nincs éles határvonal, mert a kedvezményekre való jogosultság általában eleve a munkavállaláshoz kötődik, így ezen a ponton a rájuk vonatkozó rendelkezésnek kapcsolatban állnak a munkaerő szabad áramlásával – jegyezte meg a szóvivő.
Emlékeztetett arra, hogy a bizottságnak továbbra sincs teljes körű áttekintése arról, milyen lépéseket terveznek e téren az egyes tagállamok, mert többségüktől nem kapott még tájékoztatást. A jelenlegi tagállamok a csatlakozási tárgyalások során eszközölték ki, hogy a bővítéstől számított legfeljebb hét évig, azaz 2011-ig nem kötelesek érvényre juttatni az EU egységes belső piacának egyik alapvető szabadságát, a munkaerő szabad áramlását.
Közülük azonban akkor többen – Hollandia, Dánia, Svédország, Írország, Spanyolország, Nagy-Britannia – jelezték, hogy nem kívánnak élni a lehetőséggel, és már a csatlakozás napján megnyitják munkaerő-piacukat az új tagországok munkavállalói előtt.
Az utóbbi időben ezek az országok egymás után visszakoznak és jelentenek be, vagy vesznek tervbe különböző korlátozó intézkedéseket, például bevándorlási kvóta alkalmazását vagy az új tagországokból érkező munkavállalóknak járó szociális kedvezmények korlátozását. Nagy-Britannia csak a legutóbbi a sorban. (MTI)