A szervezet február végére teszi le a tervezetet az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal asztalára. Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram mellett e törvény az, amely hosszú távon minőségi támogatást jelenthet a civil társadalom számára. A koncepciónak, amely – az igazgató szerint – a civil társdalom közös akaratát tükrözi, már több változata született. Az előkészítés folyamata az önkéntesek nemzetközi évében, 2001-ben indult. Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter a tervezettel kapcsolatban kifejtette, hogy Magyarországon eddig nem volt különösen nagy az önkéntes munka presztízse, társadalmi elismertsége, s a jogszabályi környezet sem volt megfelelő.
A KSH adatai szerint a nonprofit szervezetek önkéntes segítőinek száma Magyarországon meghaladja a 400 ezret, az általuk teljesített munkaórák száma pedig a 35,5 milliót. Ez mintegy 17,5 ezer főállású foglalkoztatott munkaidejének felel meg, értéke szakértői becslések szerint évente hozzávetőlegesen 18 milliárd forint. Az esélyegyenlőségi miniszter hangsúlyozta, hogy a majdani jogszabály nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy az önkéntes munka teljes elismertséget nyerjen Magyarországon.
Bíró Endre jogi szakértő úgy vélte. hogy mostanra minden feltétel adottá vált – politikailag és jogi szempontból is – ahhoz, hogy a koncepcióból törvény szülessen. Szerinte a szöveg megteremti az önkéntes tevékenység jogintézményét, valamint annak adó- és járulékmentességét. Mint megjegyezte, az állam eddig „megsarcolta” az önkéntes munkát, s a közterhektől való mentesítés „nem jelent akkora lemondást" a magyar államháztartás részéről.
A jogszabály 2005. január elsején lépne hatályba, rendelkezéseit az azután létrehozandó önkéntes jogviszonyokra kellene alkalmazni. A koncepció az önkéntes munkát a „magánszemély által más vagy mások javára kényszer vagy ellenszolgáltatás nélkül végzett" tevékenységként határozza meg. Nem tartozna a törvény szabályozása alá a közvetlenül a politikai pártok működését, hatását, választási eredményeit segítő, valamint a közvetlenül egyházi körbe tartozó önkéntes jellegű tevékenység. A szöveg meghatározza az önkéntes jogviszony mibenlétét, alanyait, a szerződéskötés eseteit, az esetleges károkozás következményeit és kitér a szükséges törvénymódosításokra is. (MTI)
A KSH adatai szerint a nonprofit szervezetek önkéntes segítőinek száma Magyarországon meghaladja a 400 ezret, az általuk teljesített munkaórák száma pedig a 35,5 milliót. Ez mintegy 17,5 ezer főállású foglalkoztatott munkaidejének felel meg, értéke szakértői becslések szerint évente hozzávetőlegesen 18 milliárd forint. Az esélyegyenlőségi miniszter hangsúlyozta, hogy a majdani jogszabály nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy az önkéntes munka teljes elismertséget nyerjen Magyarországon.
Bíró Endre jogi szakértő úgy vélte. hogy mostanra minden feltétel adottá vált – politikailag és jogi szempontból is – ahhoz, hogy a koncepcióból törvény szülessen. Szerinte a szöveg megteremti az önkéntes tevékenység jogintézményét, valamint annak adó- és járulékmentességét. Mint megjegyezte, az állam eddig „megsarcolta” az önkéntes munkát, s a közterhektől való mentesítés „nem jelent akkora lemondást" a magyar államháztartás részéről.
A jogszabály 2005. január elsején lépne hatályba, rendelkezéseit az azután létrehozandó önkéntes jogviszonyokra kellene alkalmazni. A koncepció az önkéntes munkát a „magánszemély által más vagy mások javára kényszer vagy ellenszolgáltatás nélkül végzett" tevékenységként határozza meg. Nem tartozna a törvény szabályozása alá a közvetlenül a politikai pártok működését, hatását, választási eredményeit segítő, valamint a közvetlenül egyházi körbe tartozó önkéntes jellegű tevékenység. A szöveg meghatározza az önkéntes jogviszony mibenlétét, alanyait, a szerződéskötés eseteit, az esetleges károkozás következményeit és kitér a szükséges törvénymódosításokra is. (MTI)