A főtitkár szerint a csatlakozó országok munkavállalói nem számíthatnak meleg fogadtatásra a csatlakozás után az EU munkaerőpiacán. Így elsősorban a magasan kvalifikált és nyelveket jól beszélők pályázhatnak sikerrel az unióban. Az EU átlagos munkanélküliségi rátája 10 százalék, ezért a jelenlegi tagországok polgárai számára sem zökkenőmentes a munkavállalás.
John Monks kifejtette, hogy a Tizenötök körében a csatlakozó országokkal kapcsolatban azért van aggodalom, mert attól tartanak, hogy azok gazdasági növekedése nem lesz kiegyensúlyozott, és jelentős arányt fognak képviselni a szociálisan leszakadó rétegek, amelyek a jobb megélhetés reményében Nyugat-Európában próbálnak meg érvényesülni. Monks reményét fejezte ki, hogy a csatlakozás után a tíz új tagország lakói nem lesznek másodosztályú polgárok az unióban.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége elnöke, a munkavállalói oldal soros elnöke emlékeztetett arra, hogy az uniós csatlakozási tárgyalásokon született megállapodás szerint a jelenlegi tagországok akár hét évig is korlátozhatják az újonnan belépők munkavállalóit abban, hogy náluk állást vállaljanak. Véleménye szerint a munkaerőt nem elsősorban a bérkülönbségek mozgatják. Az uniós országok átlagában 2-2,5 százalékot tesz ki azok aránya, akik más tagországban vállalnak munkát, míg mindössze 4-6 százalékra tehető a teljes uniós lakosságon belül azok aránya, akik jelenleg máshol élnek, mint ahol születtek.
Egy felmérést idézve Borsik elmondta, hogy Magyarországon ezzel szemben mindössze a munkavállalók egy százaléka volna hajlandó az unió más tagországaiban munkát vállalni, ezért indokolatlan a tizenötök aggodalma, hogy magyar munkavállalók árasztanák el tömegesen Nyugat-Európát.
A tapasztalat szerint ha valamelyik csatlakozó országban alacsonyabb az infláció és a munkanélküliségi ráta, mint az EU- tagországok átlaga, ott átmenetileg megemelkedhetnek ezek az mutatók, és közelíthetnek az EU átlagához. Véleménye szerint erre fel kell készülnie a magyar kormánynak és a szakszervezeteknek is. Elsősorban a munkanélküliségi rátával kapcsolatban, mivel e tekintetben a magyar mutatószám alacsonyabb mint az EU átlaga. (MTI)
John Monks kifejtette, hogy a Tizenötök körében a csatlakozó országokkal kapcsolatban azért van aggodalom, mert attól tartanak, hogy azok gazdasági növekedése nem lesz kiegyensúlyozott, és jelentős arányt fognak képviselni a szociálisan leszakadó rétegek, amelyek a jobb megélhetés reményében Nyugat-Európában próbálnak meg érvényesülni. Monks reményét fejezte ki, hogy a csatlakozás után a tíz új tagország lakói nem lesznek másodosztályú polgárok az unióban.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége elnöke, a munkavállalói oldal soros elnöke emlékeztetett arra, hogy az uniós csatlakozási tárgyalásokon született megállapodás szerint a jelenlegi tagországok akár hét évig is korlátozhatják az újonnan belépők munkavállalóit abban, hogy náluk állást vállaljanak. Véleménye szerint a munkaerőt nem elsősorban a bérkülönbségek mozgatják. Az uniós országok átlagában 2-2,5 százalékot tesz ki azok aránya, akik más tagországban vállalnak munkát, míg mindössze 4-6 százalékra tehető a teljes uniós lakosságon belül azok aránya, akik jelenleg máshol élnek, mint ahol születtek.
Egy felmérést idézve Borsik elmondta, hogy Magyarországon ezzel szemben mindössze a munkavállalók egy százaléka volna hajlandó az unió más tagországaiban munkát vállalni, ezért indokolatlan a tizenötök aggodalma, hogy magyar munkavállalók árasztanák el tömegesen Nyugat-Európát.
A tapasztalat szerint ha valamelyik csatlakozó országban alacsonyabb az infláció és a munkanélküliségi ráta, mint az EU- tagországok átlaga, ott átmenetileg megemelkedhetnek ezek az mutatók, és közelíthetnek az EU átlagához. Véleménye szerint erre fel kell készülnie a magyar kormánynak és a szakszervezeteknek is. Elsősorban a munkanélküliségi rátával kapcsolatban, mivel e tekintetben a magyar mutatószám alacsonyabb mint az EU átlaga. (MTI)