A többség a főállású munkaviszonyt preferálja, de egyre többen kényszerülnek más megoldásra Tízből hat résztvevő főállású munkaviszonyt létesített (59 százalék), míg 17 százalékuk üzleti vállalkozást indított vagy független tanácsadóként folytatta pályafutását. Két évvel ezelőtt még ügyfeleink 71 százaléka, Európában 81százaléka tudott elhelyezkedni főállásban. Az elmúlt évek tendenciája alapján egyre többen kezdtek vállalkozóként dolgozni, vagy választottak olyan megoldást, mint a részmunkaidős foglalkoztatás vagy a projektmunka.
Növekvő keresési idő és fizetésbeli visszalépés
Egyre tovább tart a keresés: világszinten az átlagos keresési idő 5,2 hónap volt, ami az utóbbi két évben egy-egy fél hónappal emelkedett. Ennek oka a gazdaság nehéz helyzete mellett a hosszadalmas kiválasztási folyamatokban is keresendő. A kényszerűségből állást változtatók 81 százaléka kénytelen volt fizetéscsökkenést elszenvedni, és csak 19 százalék volt képes magasabb jövedelmi szintet elérni új munkahelyén. Ez drámai visszaesés a korábbi évekhez képest, amikor a résztvevők 35 illetve 38 százaléka előre tudott lépni.
A kapcsolati tőke kiaknázása a leghatékonyabb módszer
A szakemberek 53 százaléka kapcsolatrendszerének mozgósításával találta meg következő karrierállomását, mely az előző évekhez hasonló arány. 14 százalékuk közvetítő cég közreműködésével, míg 7 százalékuk hirdetésen keresztül helyezkedett el. Az internetes álláskeresés még mindig csak 4 százalék számára bizonyult sikeresnek. Az előző évekhez képest a közvetítők és a hirdetés részaránya csökkent, míg az interneté kis mértékben nőtt.
A leépítés továbbra is a legjellemzőbb ok
A résztvevők 51 százaléka leépítés áldozata volt, míg 27 százalékuk munkakörét átszervezés érintette. Míg két évvel ezelőtt 15 százalékban szerepelt okként az összeolvadás vagy felvásárlás, 2002-ben már csak 7 százaléknál, 2003-ban pedig csupán 4 százaléknál.
Bővülő és szűkülő iparágak
Világ- és európai szinten az előző két év tendenciájának folytatásaként kevesebben tudtak iparágukban maradni a pénzügyi szolgáltatások a fogyasztási cikkek és a technológiai szektorból érkezők. Az előző két év pozitív trendje megfordult az ipari termelő vállalatoknál, amelyek 2003-ban szűkülést tapasztalhattak. Folytatódott a szolgáltató szféra és a közszféra bővülése, az előbbi nagyobb, az utóbbi kisebb mértékben.
Tanulságok a következő 12 hónapra
Bár nehéz a világgazdaság várható teljesítményét megjósolni, a DBM tapasztalatai alapján azok indulnak nagyobb eséllyel a munkaerőpiaci versenyben, akik:
• A keresésben elsődlegesen kapcsolatrendszerük kiaknázásán fáradoznak
• Más iparágak piacait is ismerik és felismerik a lehetőséget
apasztalataik és képességeik transzferálására.
• Nyitottak új feladatok, szerepek kipróbálására
• Karriercéljaikat a vezetői munkaerőpiac mai realitásaihoz igazítják.
A programok magyar résztvevőinek 43 százaléka férfi és 57 százaléka nő, az átlagos életkoruk 44 év, az utolsó munkaadónál eltöltött szolgálati idejük átlagosan 9 év, s szintén átlagosan 7 hónapig kerestek új munkát. Elsősorban a szolgáltatóiparban és a fogysztási cikkek piacánakl vállalatinál tudtak elhelyezkedni.
Az új állások forrása 54 százalékban a kapcsolatrendszer, 20 százalékban a hirdetések, 11 százalékban közvetítők, 1 százalék az internet és minden más 13 százalék.
Az állásvesztések oka 44 százalékban a leépítés, 44 százalékban átszervezés, 11 százalékban személyi okok és 1 százalékban a teljesítmény. (hvg.hu)
Növekvő keresési idő és fizetésbeli visszalépés
Egyre tovább tart a keresés: világszinten az átlagos keresési idő 5,2 hónap volt, ami az utóbbi két évben egy-egy fél hónappal emelkedett. Ennek oka a gazdaság nehéz helyzete mellett a hosszadalmas kiválasztási folyamatokban is keresendő. A kényszerűségből állást változtatók 81 százaléka kénytelen volt fizetéscsökkenést elszenvedni, és csak 19 százalék volt képes magasabb jövedelmi szintet elérni új munkahelyén. Ez drámai visszaesés a korábbi évekhez képest, amikor a résztvevők 35 illetve 38 százaléka előre tudott lépni.
A kapcsolati tőke kiaknázása a leghatékonyabb módszer
A szakemberek 53 százaléka kapcsolatrendszerének mozgósításával találta meg következő karrierállomását, mely az előző évekhez hasonló arány. 14 százalékuk közvetítő cég közreműködésével, míg 7 százalékuk hirdetésen keresztül helyezkedett el. Az internetes álláskeresés még mindig csak 4 százalék számára bizonyult sikeresnek. Az előző évekhez képest a közvetítők és a hirdetés részaránya csökkent, míg az interneté kis mértékben nőtt.
A leépítés továbbra is a legjellemzőbb ok
A résztvevők 51 százaléka leépítés áldozata volt, míg 27 százalékuk munkakörét átszervezés érintette. Míg két évvel ezelőtt 15 százalékban szerepelt okként az összeolvadás vagy felvásárlás, 2002-ben már csak 7 százaléknál, 2003-ban pedig csupán 4 százaléknál.
Bővülő és szűkülő iparágak
Világ- és európai szinten az előző két év tendenciájának folytatásaként kevesebben tudtak iparágukban maradni a pénzügyi szolgáltatások a fogyasztási cikkek és a technológiai szektorból érkezők. Az előző két év pozitív trendje megfordult az ipari termelő vállalatoknál, amelyek 2003-ban szűkülést tapasztalhattak. Folytatódott a szolgáltató szféra és a közszféra bővülése, az előbbi nagyobb, az utóbbi kisebb mértékben.
Tanulságok a következő 12 hónapra
Bár nehéz a világgazdaság várható teljesítményét megjósolni, a DBM tapasztalatai alapján azok indulnak nagyobb eséllyel a munkaerőpiaci versenyben, akik:
• A keresésben elsődlegesen kapcsolatrendszerük kiaknázásán fáradoznak
• Más iparágak piacait is ismerik és felismerik a lehetőséget
apasztalataik és képességeik transzferálására.
• Nyitottak új feladatok, szerepek kipróbálására
• Karriercéljaikat a vezetői munkaerőpiac mai realitásaihoz igazítják.
A programok magyar résztvevőinek 43 százaléka férfi és 57 százaléka nő, az átlagos életkoruk 44 év, az utolsó munkaadónál eltöltött szolgálati idejük átlagosan 9 év, s szintén átlagosan 7 hónapig kerestek új munkát. Elsősorban a szolgáltatóiparban és a fogysztási cikkek piacánakl vállalatinál tudtak elhelyezkedni.
Az új állások forrása 54 százalékban a kapcsolatrendszer, 20 százalékban a hirdetések, 11 százalékban közvetítők, 1 százalék az internet és minden más 13 százalék.
Az állásvesztések oka 44 százalékban a leépítés, 44 százalékban átszervezés, 11 százalékban személyi okok és 1 százalékban a teljesítmény. (hvg.hu)