Az EU előírásai szerint valamennyi csatlakozó államnak – így Magyarországnak is – ki kell dolgoznia azt az akciótervet, amely az európai uniós foglalkoztatási irányelvekhez igazodva fogalmazza meg a szakterület stratégiáját. A közzétett tervezetből többek között kiderül, hogy a foglalkoztatási szolgálat fejlesztésével fokozatosan lehet csak elérni, hogy valamennyi regisztrált munkanélküli egy éven belül érdemi segítséget kapjon a tartós munkanélküliség elkerüléséhez. A fiatalok esetében ezt a segítséget féléven belül kell majd megadni valamennyi regisztrált munkanélküli részére.
A tervezet szerint 2003-ban még a regisztrált munkanélküliek 15 százaléka nem kapott érdemi segítséget egy év alatt. A 25 év alattiaknál a féléves időszakot alapul véve ez az arány csaknem 20 százalék. Az akcióterv tervezete célként fogalmazza meg, hogy 2006-ra ezeket az arányszámokat 12, illetve 15 százalékra kell javítani.
A jelenlegi helyzetben a szolgálat főként a tömeges munkaerőigényeket elégíti ki, képzetlen, betanítható munkavállalókat közvetít, nehezen reagál az egyedi igényekre. A regisztráltak zömét képzetlen, vagy kevésbé keresett, elavult szakmai képzettségű személyek teszik ki (80 százalékuk fizikai munkakörből került ki), akik korábban betanított vagy segédmunkát végeztek.
A tervezet is megemlíti, hogy a jelenleg is alkalmazott aktív eszközök közül a foglalkoztatási támogatások a legsikeresebbek. Így például 2003-ban a bértámogatást követően a támogatottak 62 százalékát már támogatás nélkül is alkalmazták a munkaadók. A munkatapasztalat szerzést célzó programokat követően ez az arány elérte a 66 százalékot. A gyakorlati oktatást vállaló munkáltatóknál támogatással tovább foglalkoztatott fiatalok 78 százalékát véglegesítették. A munkaerő-piaci képzésben résztvevők 44 százaléka tudott támogatás nélküli formában tovább dolgozni – derül ki a közzétett tervezetből. (MTI)
A tervezet szerint 2003-ban még a regisztrált munkanélküliek 15 százaléka nem kapott érdemi segítséget egy év alatt. A 25 év alattiaknál a féléves időszakot alapul véve ez az arány csaknem 20 százalék. Az akcióterv tervezete célként fogalmazza meg, hogy 2006-ra ezeket az arányszámokat 12, illetve 15 százalékra kell javítani.
A jelenlegi helyzetben a szolgálat főként a tömeges munkaerőigényeket elégíti ki, képzetlen, betanítható munkavállalókat közvetít, nehezen reagál az egyedi igényekre. A regisztráltak zömét képzetlen, vagy kevésbé keresett, elavult szakmai képzettségű személyek teszik ki (80 százalékuk fizikai munkakörből került ki), akik korábban betanított vagy segédmunkát végeztek.
A tervezet is megemlíti, hogy a jelenleg is alkalmazott aktív eszközök közül a foglalkoztatási támogatások a legsikeresebbek. Így például 2003-ban a bértámogatást követően a támogatottak 62 százalékát már támogatás nélkül is alkalmazták a munkaadók. A munkatapasztalat szerzést célzó programokat követően ez az arány elérte a 66 százalékot. A gyakorlati oktatást vállaló munkáltatóknál támogatással tovább foglalkoztatott fiatalok 78 százalékát véglegesítették. A munkaerő-piaci képzésben résztvevők 44 százaléka tudott támogatás nélküli formában tovább dolgozni – derül ki a közzétett tervezetből. (MTI)