Ennek kétféle módja is lehetséges: a személyi jövedelemadózást tekintve vagy megemeli a kormányzat a sávhatárokat, vagy csökken az adó százalékos mértéke – az egyeztetések folynak. Az államtitkár szerint, ha a középső sávhatárt 2,5 millió forintig felemelik, az nyilvánvalóan azzal fog járni, hogy erőteljesebben kell csökkenteni a jelenleg érvényesíthető kedvezményeket. A Pénzügyminisztériumban készült olyan számítás, hogy a kedvezményeket 100 ezer forintos értékig maximálnák, ez a korlát azonban nem érintené az úgynevezett családi kedvezményt, tehát a gyermekek után járó adókedvezménynek a mértékét. Többféle számítás is rendelkezésre áll, van olyan változat az államtitkár szerint, amely alapján megmaradna a családi adókedvezmény, de van olyan is, amely szerint 5-10 millió forintos éves jövedelmű személy esetében nem tartanák fent ezt a kedvezményt. Veres János úgy véli, hogy az arányos közteherviselés kategóriájába belefér, ha nyolcmillió forintos éves jövedelem felett esetleg nem járna családi- vagy más jellegű adókedvezmény.
Többféle elképzelés létezik a társadalombiztosítási terhek csökkentésére is. Nyilvánvaló, hogy a politika fogja eldönteni, hogy ezek közül melyiket kell preferálni. Az egyik lehetőség Veres János szerint mindenképpen az, hogy egyfajta egységes kulcscsökkentést, vagy mértékcsökkentést érvényesítenek a járulékokban. Lesz olyan javaslat is, amely a tételes egészségügyi hozzájárulás mérséklésére vonatkozik, mivel az lényegében egy társadalombiztosítási teher, és a kormány választási ígéretei között szerepelt, hogy a ciklus végére megszünteti azt.
A terhek csökkentésének második módja, hogy bizonyos célzott foglalkoztatási csoportonként kedvezményeket adnak annak a munkaadónak, aki ilyen társadalmi csoportba tartozó munkavállalót alkalmaz. Az elképzelések szerint kedvezményt adnának olyan munkaadóknak, akik pályakezdő munkanélkülieket, gyesről vagy gyedről visszatérő kismamákat, illetve 50 éves vagy afölötti munkavállaló újbóli munkába állítását vállalják.
A minimálbér mértékét a szociális partnerek közösen fogják eldönteni, azaz arról nem a kormány határoz. Ezzel együtt a minimálbér adómentessége csak az idén érvényes. Ahhoz, hogy jövőre is adómentes legyen egy esetleges 57-58 ezer forintra történő emelésnél, további számításokat kell végezni az emelés hatásáról. (MTI)
Többféle elképzelés létezik a társadalombiztosítási terhek csökkentésére is. Nyilvánvaló, hogy a politika fogja eldönteni, hogy ezek közül melyiket kell preferálni. Az egyik lehetőség Veres János szerint mindenképpen az, hogy egyfajta egységes kulcscsökkentést, vagy mértékcsökkentést érvényesítenek a járulékokban. Lesz olyan javaslat is, amely a tételes egészségügyi hozzájárulás mérséklésére vonatkozik, mivel az lényegében egy társadalombiztosítási teher, és a kormány választási ígéretei között szerepelt, hogy a ciklus végére megszünteti azt.
A terhek csökkentésének második módja, hogy bizonyos célzott foglalkoztatási csoportonként kedvezményeket adnak annak a munkaadónak, aki ilyen társadalmi csoportba tartozó munkavállalót alkalmaz. Az elképzelések szerint kedvezményt adnának olyan munkaadóknak, akik pályakezdő munkanélkülieket, gyesről vagy gyedről visszatérő kismamákat, illetve 50 éves vagy afölötti munkavállaló újbóli munkába állítását vállalják.
A minimálbér mértékét a szociális partnerek közösen fogják eldönteni, azaz arról nem a kormány határoz. Ezzel együtt a minimálbér adómentessége csak az idén érvényes. Ahhoz, hogy jövőre is adómentes legyen egy esetleges 57-58 ezer forintra történő emelésnél, további számításokat kell végezni az emelés hatásáról. (MTI)