A munkaügyi kirendeltségeken nyilvántartott munkanélküliek száma augusztusban kis mértékben emelkedett. A minisztérium értékelése szerint a munkaerőpiacon továbbra is kettős tendencia érvényesül: a versenyszférában több munkahely keletkezik, mint amennyi megszűnik, míg a közszférában a folyamatos létszámcsökkentés érezteti hatását. A KSH lakossági munkaerő-felmérése alapján a foglalkoztatottak száma 2004. május-július hónapok átlagában 3 millió 894 ezer volt, mely 34 ezerrel elmarad az előző év azonos időszakának létszámától. A változás nem éri el a statisztikai hibahatárt. Alig változott a foglalkoztatási és az aktivitási ráta.
A munkanélküliségi ráta 2004 május-július hónapok átlagában 5,9 százalék volt, ami az egy évvel korábbi értékhez képest 0,2 százalékpontos (hibahatáron belüli) emelkedés. Az Európai Unióban a ráta 7,9 százalék volt ebben az időszakban. Tavaly az év egészét tekintve a foglalkoztatottak száma 51 ezerrel nőtt, az inaktívaké pedig 74 ezerrel csökkent. Az idén az első félév munkaerő-piaci mutatói stagnálást jeleznek, de a változások nem haladják meg hibahatárt – mutat rá a közlemény.
A július 31-i állapot szerint 35129 új felvételről, illetve létszámbővítésről közöltek adatokat a cégek a munkaügyi központokkal. Ugyanebben az időszakban 22784 volt a bejelentett létszámleépítések száma. A legnagyobb számú munkahelybővülést Közép-Magyarországon regisztrálták. Budapesten és Pest megyében ebben az időszakban csaknem 11 ezren találtak munkát, ugyanakkor a dinamikus munkaerőpiac miatt 5499 állás szűnt meg ebben a térségben.
Az új munkahelyek száma, illetve a létszámbővülés alapján kiemelkedik még a nyugat-dunántúli régió, ahol több mint 5 ezerrel dolgoztak többen. Legkevesebben, mindössze 2500-an Észak-Magyarországon találtak maguknak munkát. A júliusi adatok is kedvező tendenciát mutatnak, a létszámbővülés csaknem 6200 fős volt, a megszűnt munkahelyek száma pedig 1832 volt ebben a hónapban. A legnagyobb foglalkoztatotti bővülés ebben az időszakban Közép-Magyarországon és az Észak-Alföldön volt, a legtöbb munkahely a Nyugat-Dunántúlon szűnt meg.
A munkahelymegőrzés érdekében az átmeneti likviditási gondokkal küszködő cégek megsegítésére létrehozott egymilliárdos állami alapból eddig 692 millió forintot már odaítéltek. Ezzel országszerte 3875 álláshelyet sikerült megtartani. A legnagyobb támogatás a mezőgazdasági és az élelmiszer-feldolgozó területnek jutott.
A legújabb döntési fordulóban 9 cég vár 702 munkahely fenntartásához segítséget. Ezek a cégek Hajdú-Bihar, Csongrád, Somogy, Zala, Borsod és Baranya megyéből pályáztak. Vannak közöttük textilipari, építőipari és mezőgazdasági vállalkozások. (MTI)
A munkanélküliségi ráta 2004 május-július hónapok átlagában 5,9 százalék volt, ami az egy évvel korábbi értékhez képest 0,2 százalékpontos (hibahatáron belüli) emelkedés. Az Európai Unióban a ráta 7,9 százalék volt ebben az időszakban. Tavaly az év egészét tekintve a foglalkoztatottak száma 51 ezerrel nőtt, az inaktívaké pedig 74 ezerrel csökkent. Az idén az első félév munkaerő-piaci mutatói stagnálást jeleznek, de a változások nem haladják meg hibahatárt – mutat rá a közlemény.
A július 31-i állapot szerint 35129 új felvételről, illetve létszámbővítésről közöltek adatokat a cégek a munkaügyi központokkal. Ugyanebben az időszakban 22784 volt a bejelentett létszámleépítések száma. A legnagyobb számú munkahelybővülést Közép-Magyarországon regisztrálták. Budapesten és Pest megyében ebben az időszakban csaknem 11 ezren találtak munkát, ugyanakkor a dinamikus munkaerőpiac miatt 5499 állás szűnt meg ebben a térségben.
Az új munkahelyek száma, illetve a létszámbővülés alapján kiemelkedik még a nyugat-dunántúli régió, ahol több mint 5 ezerrel dolgoztak többen. Legkevesebben, mindössze 2500-an Észak-Magyarországon találtak maguknak munkát. A júliusi adatok is kedvező tendenciát mutatnak, a létszámbővülés csaknem 6200 fős volt, a megszűnt munkahelyek száma pedig 1832 volt ebben a hónapban. A legnagyobb foglalkoztatotti bővülés ebben az időszakban Közép-Magyarországon és az Észak-Alföldön volt, a legtöbb munkahely a Nyugat-Dunántúlon szűnt meg.
A munkahelymegőrzés érdekében az átmeneti likviditási gondokkal küszködő cégek megsegítésére létrehozott egymilliárdos állami alapból eddig 692 millió forintot már odaítéltek. Ezzel országszerte 3875 álláshelyet sikerült megtartani. A legnagyobb támogatás a mezőgazdasági és az élelmiszer-feldolgozó területnek jutott.
A legújabb döntési fordulóban 9 cég vár 702 munkahely fenntartásához segítséget. Ezek a cégek Hajdú-Bihar, Csongrád, Somogy, Zala, Borsod és Baranya megyéből pályáztak. Vannak közöttük textilipari, építőipari és mezőgazdasági vállalkozások. (MTI)