Az ajánlást – amely a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium internetes címén is olvasható – a brüsszeli illetékesek valamennyi tagállam részére elkészítik, hogy ennek alapján a nemzeti foglalkoztatási intézkedések minél hatékonyabban szolgálják a közösségi célkitűzések teljesítését. Az ajánlás elismeri, hogy a munkanélküliség szintje Magyarországon jóval alacsonyabb az Európai Unió átlagánál. Mindez viszont összefügg azzal, hogy igen magas azok száma, akik nem vesznek részt a munkaerőpiacon sem foglalkoztatottként, sem munkanélküliként.
Az Európai Unió ajánlása felhívja a figyelmet a régiók közötti igen nagy aránytalanságokra. Megjegyzi azt is, hogy a munkaerő földrajzi, ágazati mobilitása rendkívül alacsony szinten áll Magyarországon. Bizonyos területeken munkaerőhiány figyelhető meg. Ennek oka, az alacsony mobilitáson kívül, hogy az oktatás és képzés nem alkalmazkodik a munkaerőpiac igényeihez. Az ajánlás foglalkozik olyan feladatokkal is, amelyeket a költségvetési és adótörvények elfogadása során lehetne megoldani. Így például a foglalkoztatást nehezítő adók és járulékok csökkentésével. A nagyobb gazdasági aktivitáshoz az ajánlás szerint szükség lenne a munkakörülmények, az egészségügyi szolgáltatások javítására is. (MTI)
Az Európai Unió ajánlása felhívja a figyelmet a régiók közötti igen nagy aránytalanságokra. Megjegyzi azt is, hogy a munkaerő földrajzi, ágazati mobilitása rendkívül alacsony szinten áll Magyarországon. Bizonyos területeken munkaerőhiány figyelhető meg. Ennek oka, az alacsony mobilitáson kívül, hogy az oktatás és képzés nem alkalmazkodik a munkaerőpiac igényeihez. Az ajánlás foglalkozik olyan feladatokkal is, amelyeket a költségvetési és adótörvények elfogadása során lehetne megoldani. Így például a foglalkoztatást nehezítő adók és járulékok csökkentésével. A nagyobb gazdasági aktivitáshoz az ajánlás szerint szükség lenne a munkakörülmények, az egészségügyi szolgáltatások javítására is. (MTI)