Az EP illetékes bizottságaiban hétfőn délután kezdődött meg az Európai Bizottság november elsején hivatalba lépő testületébe delegált politikusok meghallgatása. Két hét alatt összesen huszonnégy bizottsági tagot hallgatnak meg, a huszonötödik, José Manuel Durao Barroso elnök már túl van ezen a megpróbáltatáson. Naponta két biztosjelölt birkózik a képviselők kérdéseivel, a magyar Kovács László meghallgatására csütörtök késő délután kerül sor az EP ipari, kutatási és energetikai bizottsága előtt.
Elsőként a volt cseh kormányfő Spidla állt a parlament foglalkoztatási és szociálisügyi bizottsága elé, és háromórás meghallgatásán több ízben szót emelt az új EU-tagok érdekében. Emlékeztetett arra, hogy azokban az országokban – Nagy-Britanniában, Írországban és Svédországban –, ahol azonnal beengedték a kelet-európai munkaerőt, a friss statisztikai adatok nem igazolják azt a félelmet, hogy keletről áradatszerűen érkeznek a munkát keresők a régebbi EU-tagállamokba. Leszögezte, a munkaerő-áramlás szabadságát a lehető leggyorsabban biztosítani kell. Állást foglalt az ellen is, hogy a munkaerő kikerüljön az Európai Unióból. Leszögezte, védeni kell az uniós munkahelyeket és munkaerőt.
Spidla tárcájának prioritásai között az esélyegyenlőséget, a társadalmi párbeszédet és a bevonó jellegű szociálpolitika ösztönzését sorolta fel. Az uniós versenyképesség egyik építőelemének nevezte az uniós szociálpolitikai modellt. A leendő biztos fontosnak nevezte a kis- és középvállalatok támogatását, mert ezek szerinte az új munkahelyek teremtésében is fontos szerepet játszanak. Fontosnak mondta a munkabérek megfelelő szinten tartását is.
Kérdések kapcsán kitért Spidla az uniós tagországok nagyobb részét sújtó demográfiai problémákra is, mindenekelőtt a születések számának aggasztó mértékű csökkenésére. Az új biztos magyar képviselőktől is kapott kérdéseket. Őry Csaba (Fidesz-MPSZ) a társadalmi partnerségről érdeklődött, Kósáné Kovács Magda (MSZP) pedig egyebek között a bevándorlók, illetve a letelepedett kisebbségek szociális helyzetéről, beilleszkedési lehetőségükről. Utóbbira adott válaszában Spidla külön hangsúlyozta e téren az oktatás fontosságát.
Járóka Lívia (Fidesz-MPSZ) a csehországi roma nők titkos sterilizációjával kapcsolatban tett fel kérdést. Spidla elismerte, hogy hazájában a romák rossz helyzetben vannak, de visszautasította azt a feltevést, hogy cseh kórházakban a roma nőket félrevezetve vagy fenyegetve ilyen tevékenységet végeznének. Hozzátette, nyitott a romák ügye iránt, ám egyelőre nem áll elegendő információ a rendelkezésére a témában. Járóka Lívia viszontválaszában felajánlotta, hogy ellátja információkkal. A magyar képviselőnő az később úgy értékelte, hogy a biztosnak ez a válasza nem volt kielégítő. Járóka örömmel vette viszont, hogy Spidlának a szabad munkaerő-áramlásról szóló állásfoglalása is igazolta: nem volt alapjuk azoknak az aggodalmaknak, hogy a romák tömegesen özönlik el a nyugat-európai országokat.
Kósáné Kovács Magda úgy vélte, hogy Spidla jelöltségének elfogadhatósága nem kérdőjeleződött meg a bizottságban. A testület mindazonáltal később még visszatér a meghallgatás értékelésére. A másik hétfői meghallgatás a szlovák Ján Figelé volt a kulturális bizottságban. Az Európai Unió képviselőtestülete október végén szavaz az új bizottságról, de nem tagonként külön-külön, hanem a teljes testületről egyetlen voksolás keretében. Néhány képviselő az elmúlt napokban jelezte, nem biztos, hogy a parlament nem fogja megkérdőjelezni egy-két jelölt alkalmasságát. (MTI)
Elsőként a volt cseh kormányfő Spidla állt a parlament foglalkoztatási és szociálisügyi bizottsága elé, és háromórás meghallgatásán több ízben szót emelt az új EU-tagok érdekében. Emlékeztetett arra, hogy azokban az országokban – Nagy-Britanniában, Írországban és Svédországban –, ahol azonnal beengedték a kelet-európai munkaerőt, a friss statisztikai adatok nem igazolják azt a félelmet, hogy keletről áradatszerűen érkeznek a munkát keresők a régebbi EU-tagállamokba. Leszögezte, a munkaerő-áramlás szabadságát a lehető leggyorsabban biztosítani kell. Állást foglalt az ellen is, hogy a munkaerő kikerüljön az Európai Unióból. Leszögezte, védeni kell az uniós munkahelyeket és munkaerőt.
Spidla tárcájának prioritásai között az esélyegyenlőséget, a társadalmi párbeszédet és a bevonó jellegű szociálpolitika ösztönzését sorolta fel. Az uniós versenyképesség egyik építőelemének nevezte az uniós szociálpolitikai modellt. A leendő biztos fontosnak nevezte a kis- és középvállalatok támogatását, mert ezek szerinte az új munkahelyek teremtésében is fontos szerepet játszanak. Fontosnak mondta a munkabérek megfelelő szinten tartását is.
Kérdések kapcsán kitért Spidla az uniós tagországok nagyobb részét sújtó demográfiai problémákra is, mindenekelőtt a születések számának aggasztó mértékű csökkenésére. Az új biztos magyar képviselőktől is kapott kérdéseket. Őry Csaba (Fidesz-MPSZ) a társadalmi partnerségről érdeklődött, Kósáné Kovács Magda (MSZP) pedig egyebek között a bevándorlók, illetve a letelepedett kisebbségek szociális helyzetéről, beilleszkedési lehetőségükről. Utóbbira adott válaszában Spidla külön hangsúlyozta e téren az oktatás fontosságát.
Járóka Lívia (Fidesz-MPSZ) a csehországi roma nők titkos sterilizációjával kapcsolatban tett fel kérdést. Spidla elismerte, hogy hazájában a romák rossz helyzetben vannak, de visszautasította azt a feltevést, hogy cseh kórházakban a roma nőket félrevezetve vagy fenyegetve ilyen tevékenységet végeznének. Hozzátette, nyitott a romák ügye iránt, ám egyelőre nem áll elegendő információ a rendelkezésére a témában. Járóka Lívia viszontválaszában felajánlotta, hogy ellátja információkkal. A magyar képviselőnő az később úgy értékelte, hogy a biztosnak ez a válasza nem volt kielégítő. Járóka örömmel vette viszont, hogy Spidlának a szabad munkaerő-áramlásról szóló állásfoglalása is igazolta: nem volt alapjuk azoknak az aggodalmaknak, hogy a romák tömegesen özönlik el a nyugat-európai országokat.
Kósáné Kovács Magda úgy vélte, hogy Spidla jelöltségének elfogadhatósága nem kérdőjeleződött meg a bizottságban. A testület mindazonáltal később még visszatér a meghallgatás értékelésére. A másik hétfői meghallgatás a szlovák Ján Figelé volt a kulturális bizottságban. Az Európai Unió képviselőtestülete október végén szavaz az új bizottságról, de nem tagonként külön-külön, hanem a teljes testületről egyetlen voksolás keretében. Néhány képviselő az elmúlt napokban jelezte, nem biztos, hogy a parlament nem fogja megkérdőjelezni egy-két jelölt alkalmasságát. (MTI)