Svédországban például az a cél, hogy az üres munkahelyeket minél gyorsabban töltsék be. A tartósan munkanélkülieket olyan programokba vonják be, amelyek hatékony felkészítést adnak a munkaerőpiaci részvételre. A képzések, átképzések hatékonyságát mutatókkal mérik. Követelmény például, hogy a képzésekben résztvevők 70 százaléka 90 napon belül elhelyezkedjen. A középiskolai végzettséggel rendelkező fiataloknak felsőfokú szakmai képzést indítottak. A munkaadók és az oktatási intézmények közösen dolgozzák ki a munkahelyi gyakorlati képzés tematikáját, amely a képzési idő egyharmadát teszi ki. Az ilyen képzésekben résztvevő fiatalok 80 százalékának sikerül elhelyezkedni.
Finnországban beváltak az egyéni szükségletek alapján kidolgozott munkakeresési tervek. A munkanélkülieket a vállalatok igényei szerint összeállított átképzésekbe vonják be. A 22 hetes átlagos munkakeresési időszakot néhány év alatt 17 hétre sikerült csökkenteni. A finn kormány a vállalkozásösztönző programja keretében alacsony, stabil kamatot, alacsony inflációt ígér. Mindez számottevően befolyásolja a beruházásokat, az új munkahelyek létrehozását.
Dániában is nagy szerepet kapnak a személyre szóló, a munkavállalást segítő tervek. Azonos figyelmet fordítanak a munkanélküliek és az inaktívak elhelyezkedésének elősegítésére. A csődtörvény olyan módosítását is tervezik, amely a korábbiaknál nagyobb lehetőséget ad az eladósodott vállalkozóknak az újrakezdéshez. A már három éve működő vállalkozásokat mentesítik különféle adminisztrációs terhek alól. A vállalkozások könnyebben juthatnak majd hozzá a kockázati tőkéhez, az állami szerepvállalással működő alapok révén. Ezek a tényezők új munkahelyek létrehozásához járulnak hozzá.
Írországban a jövőben is cél, hogy a versenyképesség érdekében a személyi jövedelemadót, illetve a társasági adót egyaránt alacsonyan tartsák. A GNP 1 százalékát egy olyan tartalékalapban gyűjtik, amelyből negyed évszázad után finanszírozzák majd a nyugdíjakat. Az ír gazdasági eredmények összetevője a cégek igényeihez igazodó képzés is. Szakmai munkacsoportot hoztak létre, és több mint 10, rendszeresen elemzett mutató alapján mérik a képzési igényeket. (MTI)
Finnországban beváltak az egyéni szükségletek alapján kidolgozott munkakeresési tervek. A munkanélkülieket a vállalatok igényei szerint összeállított átképzésekbe vonják be. A 22 hetes átlagos munkakeresési időszakot néhány év alatt 17 hétre sikerült csökkenteni. A finn kormány a vállalkozásösztönző programja keretében alacsony, stabil kamatot, alacsony inflációt ígér. Mindez számottevően befolyásolja a beruházásokat, az új munkahelyek létrehozását.
Dániában is nagy szerepet kapnak a személyre szóló, a munkavállalást segítő tervek. Azonos figyelmet fordítanak a munkanélküliek és az inaktívak elhelyezkedésének elősegítésére. A csődtörvény olyan módosítását is tervezik, amely a korábbiaknál nagyobb lehetőséget ad az eladósodott vállalkozóknak az újrakezdéshez. A már három éve működő vállalkozásokat mentesítik különféle adminisztrációs terhek alól. A vállalkozások könnyebben juthatnak majd hozzá a kockázati tőkéhez, az állami szerepvállalással működő alapok révén. Ezek a tényezők új munkahelyek létrehozásához járulnak hozzá.
Írországban a jövőben is cél, hogy a versenyképesség érdekében a személyi jövedelemadót, illetve a társasági adót egyaránt alacsonyan tartsák. A GNP 1 százalékát egy olyan tartalékalapban gyűjtik, amelyből negyed évszázad után finanszírozzák majd a nyugdíjakat. Az ír gazdasági eredmények összetevője a cégek igényeihez igazodó képzés is. Szakmai munkacsoportot hoztak létre, és több mint 10, rendszeresen elemzett mutató alapján mérik a képzési igényeket. (MTI)