A programot lebonyolító ESZA Kht. adatai szerint a támogatás összértéke ötmillió euró volt, amelynek 52,6 százalékát az Európai Unió, 47,4 százalékát a Munkaerő-piaci Alap adta. A program keretében összesen tizenöt projekt kapott támogatást, négy az észak-magyarországi, hét az észak-alföldi, négy a dél-alföldi régióban.
A programban 247 egészségkárosodott személy vett részt képzésben, szakoktatásban. A szociális és rehabilitációs intézményekben ellátottak közül 337-en kapcsolódtak be az ott folyó fejlesztő felkészítésbe, illetve terápiás foglalkoztatásba. A szolgáltatás-fejlesztést segítve 107, a rehabilitáció területén dolgozó szakembert képeztek. A program eredményeként 161-en helyezkedtek el a munkaerő-piacon, és 23-an vettek részt az elhelyezkedésüket elősegítő úgynevezett tranzitfoglalkoztatásban.
A konferencián Tátrai Ferenc, az ESZA Kht. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy szervezetük az elmúlt három évben négy munkaerő-piaci PHARE-program megvalósításában vett részt és két strukturális alapokból finanszírozott foglalkoztatási programot bonyolít le. A PHARE-programok a roma munkanélküliek, illetve a fogyatékkal élők, a megváltozott munkaképességűek munkaerő-piacra történő kerülését segítették elő.
Somodi Istvánné, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium szakértője elmondta, hogy a kormányzati politika egyik kiemelt területe a fogyatékkal élők munkaerő-piacra jutásának elősegítése, ennek keretében többek között hangsúlyt helyeznek a személyre szabott szolgáltatások, munkalehetőségek, támogatások biztosítására.
Gere Ilona, a lezáruló PHARE-programban résztvevő kutató elmondta, hogy az Európai Unióban egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a rehabilitációs politikára, az egyenlő esélyek megteremtésére. Kiemelte, hogy a lisszaboni célkitűzések között szerepel a nagyobb szociális kohézió megteremtése. Az Európai Uniónak a fogyatékos emberek foglalkoztatása elősegítésére irányuló célkitűzései között szerepel az aktív programok ráfordításának növelése az ellátásokkal szemben, az integrált foglalkoztatás támogatása, az egyéni foglalkoztathatóság növelése. (MTI)
A programban 247 egészségkárosodott személy vett részt képzésben, szakoktatásban. A szociális és rehabilitációs intézményekben ellátottak közül 337-en kapcsolódtak be az ott folyó fejlesztő felkészítésbe, illetve terápiás foglalkoztatásba. A szolgáltatás-fejlesztést segítve 107, a rehabilitáció területén dolgozó szakembert képeztek. A program eredményeként 161-en helyezkedtek el a munkaerő-piacon, és 23-an vettek részt az elhelyezkedésüket elősegítő úgynevezett tranzitfoglalkoztatásban.
A konferencián Tátrai Ferenc, az ESZA Kht. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy szervezetük az elmúlt három évben négy munkaerő-piaci PHARE-program megvalósításában vett részt és két strukturális alapokból finanszírozott foglalkoztatási programot bonyolít le. A PHARE-programok a roma munkanélküliek, illetve a fogyatékkal élők, a megváltozott munkaképességűek munkaerő-piacra történő kerülését segítették elő.
Somodi Istvánné, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium szakértője elmondta, hogy a kormányzati politika egyik kiemelt területe a fogyatékkal élők munkaerő-piacra jutásának elősegítése, ennek keretében többek között hangsúlyt helyeznek a személyre szabott szolgáltatások, munkalehetőségek, támogatások biztosítására.
Gere Ilona, a lezáruló PHARE-programban résztvevő kutató elmondta, hogy az Európai Unióban egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a rehabilitációs politikára, az egyenlő esélyek megteremtésére. Kiemelte, hogy a lisszaboni célkitűzések között szerepel a nagyobb szociális kohézió megteremtése. Az Európai Uniónak a fogyatékos emberek foglalkoztatása elősegítésére irányuló célkitűzései között szerepel az aktív programok ráfordításának növelése az ellátásokkal szemben, az integrált foglalkoztatás támogatása, az egyéni foglalkoztathatóság növelése. (MTI)