Meglehetősen akadozik az Európai Unió úgynevezett lisszaboni stratégiájának teljesítése, amelynek célja az lenne, hogy az EU-t a következő évtizedre a világ legversenyképesebb gazdasági szereplőjévé tegye – állapítja meg a témáról készített félidős jelentésében az ezzel megbízott uniós munkacsoport a European Voice című hetilap szerint.
Az EU 2000-ben, a tagországok állam- és kormányfőinek lisszaboni találkozóján indította el a versenyképesség javítására szolgáló stratégiáját, amely a gazdaság szinte teljes területét átfogja, és igen ambiciózus célokat tűz ki 2010-ig tartó időszakra. A stratégia félidős felülvizsgálatát az EU-vezetők rendelték el idén márciusban, miután már egyértelművé vált, hogy az EU messze nem tart a felénél annak az útnak, amelyet meg kellene tennie. A volt holland miniszterelnök, Wim Kok vezetése alatt működő munkacsoport november legelején – az EU november 4-5-i brüsszeli csúcstalálkozója elé időzítve – ismerteti majd a jelentést, amelynek tervezetéből az uniós ügyekkel foglalkozó hetilap tudott meg részleteket.
A jelentés megállapítja, hogy a foglalkoztatási célok teljesítése például valószínűleg nem sikerül, miután 2001-től leállt a munkahelyteremtés az EU-ban. Csak három tagország tett eleget eddig annak a vállalásnak, hogy a kutatás és fejlesztés részesedését a bruttó hazai termék 3 százalékára emeli. A tagállamok többsége elmarad egyelőre az úgynevezett kiotói egyezményben foglaltak – az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló intézkedések – teljesítésében.
A tervezet javaslatokat is megfogalmaz a tagországok számára, összesen 21 ajánlást készítettek a kutatások, a belső egységes piac, az újítások, a munkaügyi reform és a növekedés fenntarthatóságának területén. A dokumentum egyebek közt arra figyelmeztet, hogy amennyiben a tagállamok nem változtatnak jóléti rendszerükön, nem tudnak majd megbirkózni a nyugdíjasok növekvő számával, és az unió gazdasági virágzása egyre halványodni fog.
A munkacsoport azt is javasolja, hogy a tagországok jövő nyárig döntsenek adminisztratív költségeik csökkentéséről, hajtsák végre a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó jogszabályokban foglaltakat, és tegyék könnyebbé a cégalapítás lehetőségét. Azt is ajánlják, hogy a jövő év végére készüljenek el teljes egészében a stratégia teljesítését célzó nemzeti tervek, illetve minden tagállamban nevezzenek ki megbízottat a nemzeti folyamatok koordinálására.
A tervezet mindazonáltal nem aratott osztatlan tetszést Brüsszelben. A cégszövetségek egyes képviselői úgy vélik, az nem ad eléggé konkrét megoldásokat a problémákra, és nem mondja meg, hogy pontosan melyik területre kell összpontosítani. Pervenche Béres, az Európai Parlament gazdasági bizottságának elnöke azt kifogásolta, hogy a jelentés túlságosan a gazdaságra koncentrál, nem vizsgálja komplexként a problémát, mint ahogy maga a lisszaboni stratégia próbálja. A francia képviselő asszony úgy véli, nem előnye a jelentésnek, hogy elsősorban nemzeti haladásra buzdít, mert ezzel kihagyja a közösségi jellegből fakadó hozzáadott értéket.
Piia-Noora Kaupp finn képviselőnő arra hívta fel a figyelmet, hogy Kok csoportja az utolsó reménysugár az uniószámára, és a ha a jelentés nem ad új lökést a folyamatnak, a lisszaboni stratégiát el lehet felejteni. (MTI)
