1. A motiváció a siker kulcsa
Ahhoz, hogy valaki megtalálja életenergiának forrását, azt kell megértenie, hogy mi motiválja. Miféle tevékenységek, miféle helyek, miféle emberek, miféle helyzetek stimulálják, s melyek azok, amelyek megnyugvást, kielégülést hoznak számára? Minden szakmának, munkának, hivatásnak megvan egyfajta vonzereje, amely magához húzza azokat az embereket, akiknek a mentalitása megfelelő feladatok ellátásához, s akik emiatt jól érzik magukat, miközben dolgoznak. Az ilyesfajta elégedettség nélkül a siker a külső szemlélő számára ugyan megjelenhet, de annak aki a munkát elvégzi, tevékenysége legfeljebb pénzkereset vagy a kapcsolatainak, befolyásának forrása lehet, de semmiképpen sem töretlen karrierjének alapja.
2. A siker kemény munkát követel
Téved, aki azt hiszi, hogy az üstökösszerű karrierek pusztán a szerencse fiainak vannak fenntartva. Az képes a gyors kiemelkedésre, aki elvégezte az ehhez szükséges előkészületeket. A CareerJournal ezzel kapcsolatban Thomas Edisont idézi, aki szerint „a géniusz az a tehetséges személy, aki megcsinálja a leckéjét”. Edison pedig ez ügyben nyugodtan hihetünk. Ezek az emberek gazdagok, mert a munkájuknak szentelik az életüket. Hajlandók keményen dolgozni, s nem rettenti el őket a balsiker, mert pontosan tudják: a siker attól függ, hogy képesek-e tanulni a hibáikból, s felveszik-e a kesztyűt, ha újabb kihívással találkoznak. Jack Kerouac egyszer azt mondta: „A vizenjárást sem egy nap alatt építették fel.” S valóban, sokkal bölcsebb az apró napi sikerekben gondolkodni, mint arra öszpontosítani, hogy egyszer meglegyen a főnyeremény.
3. Kövesd az álmaidat!
Az amerikai pszichológus, Charles Garfield kutatásai során sikeres üzletemberek motivációját vizsgálta, s a következő megállapításra jutott: ezek az emberek azért képesek folyamatosan mély benyomást keltő és elégedettséget hozó eredményeket elérni, mert az álmaik nyomában járnak. Garfield szerint minden csúcsra járó vezetőben ég a vágy valami nagyszerű, valami olyasmi elérésére, ami igazán fontos a számukra. A töretlen karrierre vágyók számára a példájuk egyet jelent: nem szabad alább adni a céljaikat a számukra fontos és nagyszerű dolgok megvalósításánál.
4. Becsüld meg a tehetségedet!
Egy másik amerikai pszichológus, bizonyos Howard Gardner új értelmezést adott az emberi teljesítőképesség megítélésének, amikor bevezette a sokrétű intelligencia fogalmát. Szemben a korábban elfogadott, s elsősorban a verbális és analitikus képességeken alapuló intelligenciamodellel, Gardner kiterjesztette a fogalomkört a nyelvi, a zenei, a térbeli, az érzelmi, a mozgáskulturális, az interperszonális és intraperszonális intelligenciára. Mi több mi mindannyian alkalmasak vagyunk egy újabb intelligenciaréteg kifejlesztésére, amitől sokkal teljesítőképesebbé és kerekebbé válunk. Aki megérti önmaga sokrétűségét, felfedezi sokféle tehetségét és az eben rejlő lehetőségeket, egyúttal képessé válik kiterjeszteni az elképzeléseit a saját reális karrierlehetőségeiről. Sajnálatos és sajátos módon manapság sok ambiciózus ember nem intvesztál eleget saját tehetségébe.
5. Menedzseld magad!
Nincs közvetlen összefüggés a siker és az egészséges lélek között. A legnagyobb gazemberek (erre mindannyian tudnánk példákat hozni) is lehetnek sikeresek. Kinek-kinek a saját érzései fontos szerepet játszhatnak a karrierjében, az érzések lehetnek szövetségesek és ellenségek. Mindenesetre érdemes őket felhasználni a fontos, jelentőségteljes célok beteljesítéséhez, sokkal inkább mint az önpusztításra. Az érzelmek és a hatékony tevékenység között mindig ott fekszik a racionális gondolkodás. Minden spontán és negatív érzésből fakadó (időnként karriergyilkos) megnyilvánulás előtt érdemes lehiggadni, gondolkodni, s kialakítani egy hatékony cselekvési tervet.
6. Vállalj kiszámított kockázatokat!
Aki túlságosan korlátozottan vállal kockázatot, egyben limitálja a megszerezhető „jutalom” nagyságát is. Manapság, amikor a világ az egyre élesebb verseny felé halad, a karrierépítésben is muszáj egy kis kockázatot vállalni, különben a merészebbek újra és újra előnybe kerülnek. Ehhez tudni kell, hogy miként lehet megkülönböztetni a valós veszélyt a fantázia játékaitól. Az eredményes kockázatvállaláshoz mindenkinek ismernie kell a kockázattűrő képességét. Ha valamit meg akarsz tenni, akkor azt is fel kell mérned, hogy mik lehetnek a következmények, beleértve azt is, ha a legrosszabb forgatókönyv pereg le. S végül jó tudni, amiről oly sokan hajlamosak megfeledkezni: a kockázatvállalás elutasítása maga is kockázatokkal jár.
Ahhoz, hogy valaki megtalálja életenergiának forrását, azt kell megértenie, hogy mi motiválja. Miféle tevékenységek, miféle helyek, miféle emberek, miféle helyzetek stimulálják, s melyek azok, amelyek megnyugvást, kielégülést hoznak számára? Minden szakmának, munkának, hivatásnak megvan egyfajta vonzereje, amely magához húzza azokat az embereket, akiknek a mentalitása megfelelő feladatok ellátásához, s akik emiatt jól érzik magukat, miközben dolgoznak. Az ilyesfajta elégedettség nélkül a siker a külső szemlélő számára ugyan megjelenhet, de annak aki a munkát elvégzi, tevékenysége legfeljebb pénzkereset vagy a kapcsolatainak, befolyásának forrása lehet, de semmiképpen sem töretlen karrierjének alapja.
2. A siker kemény munkát követel
Téved, aki azt hiszi, hogy az üstökösszerű karrierek pusztán a szerencse fiainak vannak fenntartva. Az képes a gyors kiemelkedésre, aki elvégezte az ehhez szükséges előkészületeket. A CareerJournal ezzel kapcsolatban Thomas Edisont idézi, aki szerint „a géniusz az a tehetséges személy, aki megcsinálja a leckéjét”. Edison pedig ez ügyben nyugodtan hihetünk. Ezek az emberek gazdagok, mert a munkájuknak szentelik az életüket. Hajlandók keményen dolgozni, s nem rettenti el őket a balsiker, mert pontosan tudják: a siker attól függ, hogy képesek-e tanulni a hibáikból, s felveszik-e a kesztyűt, ha újabb kihívással találkoznak. Jack Kerouac egyszer azt mondta: „A vizenjárást sem egy nap alatt építették fel.” S valóban, sokkal bölcsebb az apró napi sikerekben gondolkodni, mint arra öszpontosítani, hogy egyszer meglegyen a főnyeremény.
3. Kövesd az álmaidat!
Az amerikai pszichológus, Charles Garfield kutatásai során sikeres üzletemberek motivációját vizsgálta, s a következő megállapításra jutott: ezek az emberek azért képesek folyamatosan mély benyomást keltő és elégedettséget hozó eredményeket elérni, mert az álmaik nyomában járnak. Garfield szerint minden csúcsra járó vezetőben ég a vágy valami nagyszerű, valami olyasmi elérésére, ami igazán fontos a számukra. A töretlen karrierre vágyók számára a példájuk egyet jelent: nem szabad alább adni a céljaikat a számukra fontos és nagyszerű dolgok megvalósításánál.
4. Becsüld meg a tehetségedet!
Egy másik amerikai pszichológus, bizonyos Howard Gardner új értelmezést adott az emberi teljesítőképesség megítélésének, amikor bevezette a sokrétű intelligencia fogalmát. Szemben a korábban elfogadott, s elsősorban a verbális és analitikus képességeken alapuló intelligenciamodellel, Gardner kiterjesztette a fogalomkört a nyelvi, a zenei, a térbeli, az érzelmi, a mozgáskulturális, az interperszonális és intraperszonális intelligenciára. Mi több mi mindannyian alkalmasak vagyunk egy újabb intelligenciaréteg kifejlesztésére, amitől sokkal teljesítőképesebbé és kerekebbé válunk. Aki megérti önmaga sokrétűségét, felfedezi sokféle tehetségét és az eben rejlő lehetőségeket, egyúttal képessé válik kiterjeszteni az elképzeléseit a saját reális karrierlehetőségeiről. Sajnálatos és sajátos módon manapság sok ambiciózus ember nem intvesztál eleget saját tehetségébe.
5. Menedzseld magad!
Nincs közvetlen összefüggés a siker és az egészséges lélek között. A legnagyobb gazemberek (erre mindannyian tudnánk példákat hozni) is lehetnek sikeresek. Kinek-kinek a saját érzései fontos szerepet játszhatnak a karrierjében, az érzések lehetnek szövetségesek és ellenségek. Mindenesetre érdemes őket felhasználni a fontos, jelentőségteljes célok beteljesítéséhez, sokkal inkább mint az önpusztításra. Az érzelmek és a hatékony tevékenység között mindig ott fekszik a racionális gondolkodás. Minden spontán és negatív érzésből fakadó (időnként karriergyilkos) megnyilvánulás előtt érdemes lehiggadni, gondolkodni, s kialakítani egy hatékony cselekvési tervet.
6. Vállalj kiszámított kockázatokat!
Aki túlságosan korlátozottan vállal kockázatot, egyben limitálja a megszerezhető „jutalom” nagyságát is. Manapság, amikor a világ az egyre élesebb verseny felé halad, a karrierépítésben is muszáj egy kis kockázatot vállalni, különben a merészebbek újra és újra előnybe kerülnek. Ehhez tudni kell, hogy miként lehet megkülönböztetni a valós veszélyt a fantázia játékaitól. Az eredményes kockázatvállaláshoz mindenkinek ismernie kell a kockázattűrő képességét. Ha valamit meg akarsz tenni, akkor azt is fel kell mérned, hogy mik lehetnek a következmények, beleértve azt is, ha a legrosszabb forgatókönyv pereg le. S végül jó tudni, amiről oly sokan hajlamosak megfeledkezni: a kockázatvállalás elutasítása maga is kockázatokkal jár.