Állásinterjú: a hízelgőknek áll a zászló

Utolsó frissítés:

Hiába a kompetens, szakmailag meggyőző fellépés, ha valaki nem képes szimpátiát kelteni maga iránt, kevés az esélye az állásinterjún. S hogy lehet a legjobban szimpátiát kelteni? Hát hízelgéssel – derül ki egy vizsgálatból. Igaz, hízelgéssel önmagában sem megyünk semmire, ha nincs mögötte szaktudás.

A Washington Egyetem kutatói 116 végzős közgazdászhallgató állásvadászatát kísérték figyelemmel, s elemezték tudományos módszerekkel. Alapvetésük az volt, hogy a kompetenciasugalló stratégia ugyanolyan hatásos, mint a szimpátiakeltő.

A kutatás során azonban kiderült, hogy az állásinterjúk azoknál a hallgatóknál jártak szignifikánsan jobb eredménnyel, akik képesek voltak megkedveltetni magukat az interjút végző személyekkel. Őket többször hívták vissza a második vagy a harmadik fordulóba, s a kiszemelt állást is gyakrabban kapták meg. Még akkor is, ha szakmai rátermettségük esetleg elmaradt kompetenciasugalló társaikétól.

A legcélravezetőbb szimpátiakeltő technika a hízelgés – állapítja meg a vizsgálat. A diszkrét bókok, a másik hogylétét aggódva firtató kérdések mindenkire hatnak, de hasonló eredményt lehet elérni azzal is, ha feszült figyelemmel követjük („isszuk”) a másik szavait. Hatásos technika a közös vonások hangsúlyozása is. Hasonló érdeklődési kör, közös iskola vagy lakóhely: a közös elemek érzelmi kötődést képesek kialakítani.

A szimpátiakeltést sem szabad persze túlzásba vinni – figyelmeztetnek a kutatók. Ha „kilóg a lóláb”, azzal épp az ellenkező hatás érhető el. Arról nem is beszélve, hogy a hízelgés önmagában semmit sem ér, ha semmi szakmai kompetencia nincs mögötte.