Somodi Istvánné, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium szakmai főtanácsadója elmondta a munkaügyi mentorok győri konferenciáján közölte, hogy az akkreditációt a tervek szerint jövőre indítják, és lépcsőzetesen szándékozzák kiterjeszteni. „A jogszabály az elvárható személyi és tárgyi feltételeket, illetve munkáltatói magatartási szabályokat határozná meg" – hangoztatta. Az akkreditáció hosszú távon az állami támogatás feltétele lesz.
Az EU éles különbséget tesz a munkaviszonyban az általános szabályoknak megfelelő munkavégzés, illetve az egyéb formákban történő munkavégzés között. Különbséget tesznek a bentlakó, a bejáró, a nappali ellátást nyújtó intézményekben gondozottak és a munkaerőpiacon általában foglalkoztatottak között. Magyarország is követni fogja ezt a gyakorlatot. Ennek nyomán elválnak egymástól a különféle foglalkoztatási formák.
Somodi Istvánné szerint ez egyebek között azzal az előnnyel jár, hogy a súlyos mértékben fogyatékosak, a munkaviszony keretében munkavégzésre képtelenek megtalálják azt a tevékenységi formát, amely emberi kiteljesedésükhöz szükséges.
Berzsenyi Csaba, a konferenciát rendező Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ igazgatói főtanácsadója elmondta, hogy a mentori hálózatot az országban elsőként náluk építették ki hét évvel ezelőtt. Szerinte a munkaügyi központ a civil szervezetekkel együttműködve mentorok segítségével karolja fel a hátrányos helyzetbe került embereket. Tőlük kapnak személyre szabott gondozást a tartósan munkanélküliek. A mentorok ahhoz is segítséget nyújtanak, hogy a nehéz helyzetű emberek lehetőségeikhez képest a legmegfelelőbb állást megszerezhessék.
Eddig mintegy 900 egészségkárosodott és fogyatékkal élő, továbbá közel 3900 pszichoszociális hátránnyal induló ember, köztük börtönből szabadult, továbbá hajléktalan intézményben élő anya, gyógyult szenvedélybeteg és roma helyezkedett el a mentori rendszeren keresztül – mondta a főtanácsadó.