lA BBC-n megjelent írás tanúsága szerint ez azonban csupán a jéghegy csúcsa volt. Egy másik aspiránstól azt kérdezték az interjún, tudja-e milyen érzés embert ölni.
Vajon a vállalatok szelekciós folyamataiba próbálnak változatosságot csempészni, esetleg az újfajta válogatási metódus segítségével kísérlenek meg többletinformációt megtudni a jelentkezőkről? Vagy az emberek annyira elkeseredetten szeretnének állást találni, hogy bármit megtesznek a siker érdekében.
„A munkaerőpiac egyre telítettebb lesz” – nyilatkozta a BBC-nek Mat Jackson a Manpower munkatársa. „Míg egy átlagos állásinterjú körülbelül ugyanúgy néz ki, mint két évtizede, hallottunk már egy-két különös történetet. A munkaadók egyre gyakrabban tesznek fel furcsa kérdéseket – hogy lássák,a jelölt mennyire tud improvizálni, megállni a saját lábán. Ezáltal persze mélyebb betekintést is nyerhetnek az illető személyiségébe, gondolatmenetébe.”
Az érettségizettek, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya egyre növekszik, így nehezebb feladat vár a cégekre is, amikor az ideális jelöltet keresik. A Manpower felmérése szerint a diplomás álláskeresők 54 százaléka még egy évvel az egyetem elhagyása után is munka nélkül volt.
Egyes szektorokban már eleve nagyon telített a piac, ezt a problémát pedig csak fokozza a felsőoktatásból évente kikerülő számtalan friss diplomás pályakezdő.
„Az embereknek ma már több lehetősége van állást találni” – nyilatkozta a BBC-nek Peter Gerrard a Michael Page munkaerő-közvetítő ügyvezetője. „Ma már akár tíz állásajánlatra is olyan könnyen lehet jelentkezni az internet segítségével, mint régebben egyre.”
„Ha nem a megfelelő embereket toborozzuk össze a megüresedett pozíciókra, olyan, mintha nem is vettünk volna fel senkit” – tette hozzá Calum Forrest, a Goldman Sachs befektetési bank európai munkerő-központjának vezetője.
Ez a cég két fázisra bontja a munkaerő-keresési folyamatot. Az első rész során a jelentkezőknek egy interjún és egy speciális teszten kell átesniük. Ez utóbbi a verbális és az elemző képességeiket teszi próbára. A második rész során a rostán átjutó jelölteknek különböző részlegekre felosztva kell együtt dolgozniuk, illetve akár öt további interjún átesniük. Az egyik japán IT-cégnél pedig az állásra jelentkezőknek fel kellett kaptatnia a Fudzsijama csúcsára.
Mat Jackson szerint, ha valaha hasonló helyzet állna elő, nem szabad kétségbeesni, inkább meg kell ragadni a különös alkalmat, hogy az ember kitűnjön a tömegből.
„Meg kell mutatni, hogy a jelentkező mennyire könnyen alkalmazkodik a váratlan helyzetekhez, s ezzel még akár további adottságaidat, képességeidet is csillogtathatod” – tette hozzá a szakember.
Vajon a vállalatok szelekciós folyamataiba próbálnak változatosságot csempészni, esetleg az újfajta válogatási metódus segítségével kísérlenek meg többletinformációt megtudni a jelentkezőkről? Vagy az emberek annyira elkeseredetten szeretnének állást találni, hogy bármit megtesznek a siker érdekében.
„A munkaerőpiac egyre telítettebb lesz” – nyilatkozta a BBC-nek Mat Jackson a Manpower munkatársa. „Míg egy átlagos állásinterjú körülbelül ugyanúgy néz ki, mint két évtizede, hallottunk már egy-két különös történetet. A munkaadók egyre gyakrabban tesznek fel furcsa kérdéseket – hogy lássák,a jelölt mennyire tud improvizálni, megállni a saját lábán. Ezáltal persze mélyebb betekintést is nyerhetnek az illető személyiségébe, gondolatmenetébe.”
Az érettségizettek, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya egyre növekszik, így nehezebb feladat vár a cégekre is, amikor az ideális jelöltet keresik. A Manpower felmérése szerint a diplomás álláskeresők 54 százaléka még egy évvel az egyetem elhagyása után is munka nélkül volt.
Egyes szektorokban már eleve nagyon telített a piac, ezt a problémát pedig csak fokozza a felsőoktatásból évente kikerülő számtalan friss diplomás pályakezdő.
„Az embereknek ma már több lehetősége van állást találni” – nyilatkozta a BBC-nek Peter Gerrard a Michael Page munkaerő-közvetítő ügyvezetője. „Ma már akár tíz állásajánlatra is olyan könnyen lehet jelentkezni az internet segítségével, mint régebben egyre.”
„Ha nem a megfelelő embereket toborozzuk össze a megüresedett pozíciókra, olyan, mintha nem is vettünk volna fel senkit” – tette hozzá Calum Forrest, a Goldman Sachs befektetési bank európai munkerő-központjának vezetője.
Ez a cég két fázisra bontja a munkaerő-keresési folyamatot. Az első rész során a jelentkezőknek egy interjún és egy speciális teszten kell átesniük. Ez utóbbi a verbális és az elemző képességeiket teszi próbára. A második rész során a rostán átjutó jelölteknek különböző részlegekre felosztva kell együtt dolgozniuk, illetve akár öt további interjún átesniük. Az egyik japán IT-cégnél pedig az állásra jelentkezőknek fel kellett kaptatnia a Fudzsijama csúcsára.
Mat Jackson szerint, ha valaha hasonló helyzet állna elő, nem szabad kétségbeesni, inkább meg kell ragadni a különös alkalmat, hogy az ember kitűnjön a tömegből.
„Meg kell mutatni, hogy a jelentkező mennyire könnyen alkalmazkodik a váratlan helyzetekhez, s ezzel még akár további adottságaidat, képességeidet is csillogtathatod” – tette hozzá a szakember.