© Illia kiadó |
A „Most megtudhatják, mire képesek a nők” jelmondat zászlaja alá felsorakozó hölgyek a sajtótájékoztatón Szulák Andrea vezetésével siettek kijelenteni, hogy bár a könyv a„rendes lányoknak” lett címezve, távolról sem csak hölgyek forgathatják haszonnal, a tanácsok között mindenki találhat ugyanis olyat, amelyet jól alkalmazhat a mindennapok során.
„Frankel könyve hasznos útmutató lehet bizonytalan személyiségeknek, s segít, hogy jobban érezzék magukat a bőrükben” – mondta Dr. Ránky Katalin, a L’Oréal Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. „Csak egy példa, amellyel a munkám során rendszeresen találkozom: sokan olyan kérdéseket tesznek fel a munkavégzés, problémamegoldás során, amelyre egyfajta választ szeretnének hallani. Azoknak, akik magukra ismernek, azt tanácsolom, nem kérdés formájában fogalmazzák meg a gondolataikat, véleményüket, mert, ha nem azt a választ kapják, amely megegyezik az övékkel, máris egy konfliktushelyzet közepén találják magukat.”
„Magyarországon szemléletmód váltásra van szükség” – tette hozzá Tóth Józsefné az ISZCSM Nők és férfiak társadalmi egyenlőségével foglalkozó főosztály vezetője. „A fővárosban valamivel jobb a helyzet, mi azonban azt szeretnénk, hogy a vidéken, hátrányos helyzetben élő nők is felismerjék azokat a lehetőségeket, amelyek előttük állnak. Ez a könyv ezt a szemléletváltást segítheti elő.”
A továbbiakban egy kis ízelítőt olvashatnak A rendes lányokból miért nem lesz főnök című könyvből.
Íme néhány konkrét javaslat, bevezetésként a későbbiekhez. Egyenként olvasd el őket. Meg se próbáld az összeset egyszerre, mert azzal csak felidegesíted magad! Válassz ki egyet-kettőt, amelyik érdekel, és később térj vissza a többihez.
Az ősi mantra is ezt mondja: „Jogom van a saját szükségleteim kielégítésére is.” Képzeld el magad olyannak, amilyen lenni szeretnél!
Ha legbelül látod, olyanná is tudsz válni. Képzeld el magad abban a szerepben, amire vágysz. Ha ez a főnöki panorámás irodában van, lásd magad az íróasztallal és minden tartozékkal együtt. Próbálgasd, hogyan kellene viselkedned annak érdekében, hogy elérd ezt a pozíciót, és miként fogsz cselekedni akkor, amikor teljesül.
Az álmodat először magadban valósítsd meg.
Te alakítsd ki másokban a rólad megfogalmazott képet!
Készíts „jövőbelátó” leírást arról, hogy miként szeretnéd, ha jellemeznének majd téged mások, azután sorold fel azokat a viselkedésmódokat, amelyekre ezeknek a tulajdonságoknak az eléréséhez szükséged lesz. Így a te kezedbe kerülhet az irányítás.
Tudatosítsd magadban, amit el szeretnél érni, az másokra is visszahat.
Ne futamodj meg az ellenkezők elől!
Ha azt veszed észre, mások gátolják az erőfeszítéseidet, hogy öntudatosabban és a képességeidet jobban kamatoztatva viselkedj, gondolj arra, azért teszik, hogy súlytalanabb helyzetben tartsanak. Ahelyett, hogy ebbe belenyugodnál, vitatkozz! „Úgy érzem, nem értesz egyet azzal, amit mondok. Hadd fejtsem ki az álláspontomat, és aztán elmondhatnád, mi az, amivel gondod van.”
Légy határozott, de megengedő.
Kérj visszajelzést!
Ha nyugtalanít, hogy viselkedésed megfelelő-e, kérj visszajelzést egy megbízható barátodtól vagy kollégádtól. Ne tégy fel konkrét kérdéseket így: „Szerinted túloztam?”. Próbáld úgy megfogalmazni a kérdésedet, hogy a válaszok alapján rálátást nyerhess arra, mi a vélemény rólad. Valahogy így: „Szerinted a hozzászólásom a megbeszélésen segített vagy hátráltatott a célom elérésében?”.
Még én sem követek minden viselkedésformát, ami ebben a könyvben szerepel. Van, amelyik egyszerűen ellenkezik a személyiségemmel, ezért ezeket ki sem próbálom. Vannak olyanok, amiket, akárhogy is igyekszem, nem sikerül jól véghezvinnem. A fontos az, hogy néhányat igazán jól és tudatosan alkalmazz. Hagyd, hogy a többi magától a helyére kerüljön.
1. hiba
Úgy csinálsz, mintha nem játék lenne
Pedig a munka pontosan az: játék. Vannak szabályai, keretei, nyertesei és vesztesei. A nők hajlamosak közösségi élményként (piknik, koncert, adománygyűjtés) felfogni a munkát, ahol összejövünk egy napra, hogy kellemesen eljátszadozzunk. Eközben megpróbálunk olyan helyzeteket teremteni, ahol mindenki nyer. Pedig tudtunkon kívül olyanokat teremtünk, ahol nyertesek és vesztesek is vannak, és mi leszünk a vesztesek.
Ha az Üzlet nevű játékban veszel részt, még nem jelenti, hogy másokat próbálsz elbuktatni, de mindenképpen versenyhelyzetről van szó. Vagyis tisztában vagy a szabályokkal, és olyan stratégiát alakítasz ki, hogy a te előnyödre működjenek a szabályok.
PéldaBarbara olyasvalakinek a példája, aki nem értette a játékot. Hosszú évekig a bankszektorban dolgozott marketingigazgatóként. Karrierje során olyan sikeres volt, hogy különböző cégek keresték meg és kérték fel felsővezetői pozícióra. Ő kiválasztott egyet a szépségipar területén, és alelnökként lépett be a céghez. Amikor találkoztunk, nem értette, miért nem felel meg a teljesítménye továbbra is. Mert ami a bankszektorban működött, azt az új pozíciójában nem tudta alkalmazni. Udvarias, higgadt vezetési stílusa, és az, ahogyan másokkal bánt, itt gyöngének és bizonytalannak tüntette fel. Barbara nem jött rá, hogy ez egy újfajta játék, és a régi szabályokkal játszott tovább. Ezért karrierje során először szembesült a bukás lehetőségével.
Nem csupán arról van szó tehát, hogy az üzlet játék, hanem arról is, hogy szervezetről szervezetre, és egy szervezeten belül osztályról osztályra is változhatnak a játékszabályok. Ami az egyik főnöknél működik, a következőnél talán nem fog. Mindig tartsd szemmel a partneredet! Ez alapvetően fontos, ha nyerő akarsz lenni az üzleti játékban.
4. hiba
Mások helyett dolgozol
Harry S. Truman híres mondása: „Mindenért én vállalom a felelősséget.” olyan, mintha egy nő mondta volna. Azzal a hozzáállásunkkal, hogy szeretünk felelősséget vállalni nemcsak a magunk, de a mások munkájáért is, ismét csak magunk ellen dolgozunk. Igen, felelősek vagyunk a munkáltatónknak azért, hogy gondoskodjunk jó minőségű termékek készítéséről vagy szolgáltatások nyújtásáról, de ez nem egyedül a mi felelősségünk. A nőknek megvan az a rossz szokásuk, hogy azt mondják: „Ha én nem csinálom meg, akkor senki!” Ezzel csak azt biztosítjuk, hogy nekünk kell mindent megcsinálni – és ez így fog menni hosszú-hosszú időn keresztül.
A túlzott felelősségvállaláshoz egy másik probléma is fűződik. Amíg a nők mások helyett is dolgoznak, a férfiak a karrierjüket építik. És ők egyáltalán nem bolondok! Az előléptetés annak a jutalma, hogy elkészült a munka, nem pedig a munkavégzés mennyiségéért jár. Volt egyszer egy főnököm, aki azt mondta, hogy kétféle ember van a világon: a karrierista és a teljesítő. A teljesítők azzal vannak elfoglalva, hogy dolgoznak. A karrieristák azzal töltik az idejüket, hogy a karrierjüket menedzselik. Igazság szerint egy kicsit mindkettőnek lenned kell, ha előbbre akarsz jutni.
Tippek
• ‑Ne jelentkezz többé önként apró-cseprő, nem a munkakörödhöz tartozó munkákra! Ha kell, inkább ülj rá a kezedre, semhogy felnyújtsd.
• ‑Vedd észre, ha olyasmivel akarnak megbízni, ami nem a te feladatkörödhöz tartozik. Nyugodtan mondd ezt:„Tudja, nagyon szeretnék önnek segíteni, de ki se látszom a munkából.” És ezzel zárd is le dolgot. Ne akard megoldani helyettük a problémát. Az az ő gondjuk, hogy elvégezze valaki azt a munkát is, ami nem a tiéd.
• ‑Beszéld meg magadban a problémádat, hogy csökkentsd a bűntudatodat, amiért nemet mondtál. Mondj valami ilyet: „Nem vagyok bűnös csak azért, mert úgy viselkedem, ahogyan az NEKEM jó.”
6. hiba
Mindent készpénznek veszel – naiv vagy
Érdekes, hogy milyen folyamat áll emögött. Gyakran nem vizsgáljuk meg alaposan az igazságtartalmát annak, amit mondanak nekünk – vagy azért, mert nem akarjuk zavarba hozni az illetőt, vagy azért, mert csak a jót akarjuk meglátni az emberekben. Miközben teljesen a munkára figyelünk, nem vesszük észre azokat a nyilvánvaló viselkedésformákat, amelyek már az elfogadhatóság határát súrolják.
Egyik női ügyfelemet is a naivitása keverte bajba. Fejlesztési igazgatóként dolgozott egy nagy ügynökségnél. Az osztálya hatékonyan működött, a munkatársak igazi csapatmunkában és közösségi szellemben dolgoztak. Vezetése alatt minden évben meghaladták a kitűzött célokat, egészen addig, amíg fel nem vette csapatába az igazgatótanács egyik tagjának fiát. Az ügynökségi kollégák ugyan figyelmeztették, hogy nem jó ötlet őt alkalmazni, ügyfelem biztos volt benne, hogy ha jó előre rögzíti a játékszabályokat, és folyamatosan kommunikál a fiatalemberrel, minden rendben fog menni.
Néhány héten belül a csapat kezdett szétesni. A munkamorál folyamatosan romlott. A csapattagok nem érték el az adott hónapra kitűzött céljaikat. Többen szóltak főnöküknek, hogy az új kolléga rossz hírét kelti a háta mögött, és hazugságokat terjeszt róla. A vezetőség többször is behívta ügyfelemet az irodájába, hogy beszéljenek a csapatban tapasztalt feszültségről. Karrierje során először tűnt alkalmatlan vezetőnek.
Amikor nyíltan beszélt a problémáról beosztottjával, a férfi tagadta, hogy bármi köze lenne a tekintélye csorbításához. Ügyfelem hinni akart neki, és ezért elismételte az elvárásait, de a helyzet ezután csak még súlyosabbá vált. Az igazgatótanács tagjai is hallottak a problémákról, és kérdezősködni kezdtek az ügynökség vezetőjénél. Végül ügyfelem otthagyta az ügynökséget és másik állást keresett, pedig nem volt ilyen szándéka, mielőtt felvette volna az igazgatótanács tagjának fiát.
Ha valakit naivnak látunk, azt gyakran szórakoztatónak találjuk. A pályájuk elején álló fiatalok néha még profitálnak is ebből, mert az idősebbeket pártfogásra és tanácsadásra készteti. Ám amikor egy tapasztaltabb szakembernél látjuk ugyanezt, kétségbe vonjuk képességeit.
Ha pedig egy nő kimutatja a naivitását, azzal fokozottan kiemeli, hogy képtelen a helyzet kellő felismerésére vagy arra, hogy tanuljon a saját tapasztalataiból.
Tippek
• ‑Ha valamit nem értesz, keresd meg rá a magyarázatot. Hogyha valaki lebecsüli a magyarázat szükségességét, kezdj el gyanakodni.
• ‑Anélkül, hogy a legrosszabbat feltételeznéd, szokj rá, hogy megkérdezed magadtól, mik lehetnek az illető indítékai.
• ‑Fontos döntéseknél ne hagyatkozz egyetlen személy szakértelmére. Több megbízható forrásból kérj tanácsot.
9. hiba
Elkerülöd a munkahelyi „politikát”
Ismételd utánam: „A politika nem szitokszó.”
Ha megpróbálod kikerülni a munkahelyi politikát, az olyan, mintha próbálnál nem tudomást venni az időjárásról. Tetszik, nem tetszik, ez van: politizálás útján történik minden, a munkahelyen, a kormányban, a szakmai szervezeteknél. Ha nem veszel részt a munkahelyi politikában, akkor nem leszel benne a játékban, és ha nem vagy benne a játékban, akkor – emlékszel ugye? – nem nyerhetsz.
A politika egyszerűen a kapcsolatok szövevénye, és meg kell értened, hogy minden kapcsolatnak szerves része a „quid pro quo” azaz „valamit valamiért”. Ahogy a parlamentben, ugyanúgy a munkahelyi karrierek is a kapcsolatok alapján épülnek vagy törnek meg. És amikor szükséged van egy kapcsolatra, akkor már késő azt építeni. A kapcsolatokat folyamatosan és – válogatás nélkül – mindenféle emberrel ápolni kell.
Ahhoz, hogy sikeres legyen a munkahelyi kapcsolatod, akár a főnökkel, akár egy munkatárssal, egyértelműen meg kell tudnod fogalmazni, hogy mit tudsz te felajánlani, és mi az, amire szükséged van vagy amit meg akarsz kapni a másiktól. Ezt a folyamatot sosem nevezzük meg és nem is tudatosítjuk, mégis rendszeresen ez történik.
Gondolj akár a legjobb barátnőddel való kapcsolatodra! Lehet, hogy tanácsra van szükséged tőle vagy társaságra vagy egy aerobik-partnerre és egy sor más dologra. Ha ő tudja ezeket nyújtani neked, akkor sokkal valószínűbb, hogy te is szívesen töltöd vele az idődet és nyújtod neki azt, amire szüksége van. Lehet, hogy erről soha nem beszéltek, de ez a csere hallgatólagosan hozzátartozik a kapcsolatotokhoz.
Ez a munkahelyi politika, semmi más. Mindig, amikor azon igyekszel, hogy valakinek azt nyújtsd, amire szüksége van, egyúttal szerzel egy jelképes „zsetont”, amit később beválthatsz valamire, amire neked lesz szükséged.
12. hiba
Tartod a szádat
Mivel a nők félnek, hogy agresszívnak vagy tolakodónak tartják őket, gyakran nem mondják ki azt, amit pedig ki kellene mondaniuk. Hányszor tartottál már vissza egy-egy megjegyzést, miközben férfi kollégád begyűjtötte az elismerést azzal, hogy kimondta, amire te is gondoltál? Jusson eszedbe, hogy a nagyszájúság vádját azért találták ki, hogy elhallgattassanak. Ezek a trükkök arra valók, hogy rosszul érezd magad, amiért van saját véleményed vagy eltérő álláspontot képviselsz. Ha hallgatsz, attól csak frusztráltabb leszel, és azt fogják hinni, hogy nem vagy képes kiállni a véleményed mellett.
Marilyn e-mail háborúba keveredett az egyik munkatársával, akiről az a hír járta, hogy olyan, mint a teflon. Ugyanis minden lepergett róla, mert azzal volt elfoglalva, hogy másokat panaszolt be. Egy ideig Marilyn annak szentelte minden idejét, hogy őt békítgesse, és ezzel megússza a támadásokat, de végül ő is sorra került. Amikor megkérdeztem, miért nem mondta el „Mr. Teflonnak”, hogy úgy érzi, a másra mutogatás nem vezet sehova, és inkább a problémára – már ha van – kellene koncentrálni, Marilyn azt felelte, hogy nem akart olajat önteni a tűzre. Azt javasoltam neki, hogy legközelebb, ha a kollégája megint szurkálódni kezd, fordítsa problémamegoldásba a beszélgetést. Mondhatna valami semlegeset, például olyasmit, hogy: „Nézd, Joe! A vádaskodás nem vezet sehová. Beszéljük inkább meg, hogyan tudnánk javítani az osztályaink közötti együttműködést.” És ha Joe azt válaszolná, hogy: „Én nem vádaskodom, csak keresem a probléma okát”, akkor Marilyn rákontrázhat azzal, hogy: „Látod, akkor ugyanarról beszélünk! Üljünk le és nézzük meg, hogyan oldhatjuk meg.”
Érdekes adalék a történethez, hogy Marilyn 40 éves olasz asszony, hagyománytisztelő brooklyni háttérrel és egy nála jóval idősebb férjjel. Mindezeket megismerve nyilvánvalóvá vált, hogy szigorú neveltetése és környezete miatt alárendeli magát a „macsó” férfiaknak.
Ezt a játékot úgy hívják: „Rómában tedd azt, amit a rómaiak.” Más szóval, lehet, hogy otthon az a helyénvaló, ha meghátrál a férje vagy az apja előtt, mert ezek a szabályok a családjában, de a munkahelyen más játékszabályok vannak.
18. hiba
Úgy gondolod, butának tűnsz, ha kérdezel
Az a baj, hogy még mindig a régi mondásra hagyatkozunk, miszerint: „Jobb, ha hallgatsz, és hülyének néznek, mintha megszólalsz, és be is bizonyítod, hogy az vagy”. Nos, nem értek ezzel egyet. Annyiszor maradnak csöndben a nők, hogy nem kell több ilyen alkalmat keresni. Ha jogos kérdést teszel fel, amely a probléma jobb megértését szolgálja (ellentétben a kérdésként megfogalmazott kijelentéssel, amiről majd a későbbiekben esik szó), az inkább az önbizalom jele, mintsem a tudatlanságé.
A nők néha azért nem kérdeznek, mert nem akarják a csoport idejét vesztegetni. Ha felteszed magadnak ezt az egyszerű kérdést: „A válasz csak engem érdekelhet?” – akkor egyszerűen eldöntheted, érdemes-e kérdezni. Ha a válasz igen, és tudod, hogy lehetőséged lesz a tárgyalás után négyszemközt feltenni a kérdést, akkor várj, amíg ezt külön megteheted. Ha a válasz nem, vagy tudod, hogy nem lesz alkalmad később rákérdezni (a tárgyalás résztvevői nem lesznek újra együtt, vagy az előadó nem fog ráérni), akkor tedd fel a kérdésedet.
Vedd azonban figyelembe a tárgyalás többi résztvevőjének az igényeit is. Ha már több kérdést is feltettél, és látod, hogy a többiek mozgolódnak, vagy túl sokáig tartott a megbeszélés, gondold meg, mennyire fontos, hogy ott helyben választ kapj.
Tippek
• ‑Ha nem értesz valamit, kérdezd meg! Sokkal jobb így, mintha rossz irányba indulnál, és egy csomó energiát és időt hiábavalóan vesztegetnél el.
• ‑Figyeld meg az embereket a tárgyalásokon, és észre fogod venni, amikor zavartan néznek vagy nem értik az elhangzottak lényegét. Használd ki ezt az alkalmat, hogy segíts a csapatnak, és mondd ezt: „Úgy látom a tekintetekből, hogy ez nem egészen világos. Mondana esetleg néhány példát vagy meg tudná másképp fogalmazni?”
• ‑Bízz az ösztöneidben! Ha valami nem érthető világosan, akkor valószínűleg nem az.
• ‑Fogalmazd meg egyszerű szavakkal a problémát, hogy egyértelmű legyen. Például: „Jól értem, hogy a projekt első ütemének kivitelezésére hat hónapot kapunk, a második ütemre három hónapot, és a harmadikra ugyancsak hat hónapot?” Ha tévedsz, meg fogják mondani, ha nem, megkaptad a szükséges információt.
• ‑Ha azt éreztetik veled, hogy buta kérdést tettél fel, gondolj arra, hogy ez az ő problémájuk, nem a tiéd. Ha rendszeresen ezt teszik, kérdezd meg egyenesen, miért érzik szükségét a megszégyenítésednek egy kérdés miatt.
24. hiba
Flörtölgetsz
Hány és hány ezer nővel fordult már elő, hogy a munkahelyén talált rá álmai férfijára, egymásba szerettek és összeházasodtak. Mesés lenne, ha mindig így történne, de sajnos az általános nem ez. Jusson eszedbe Monica Lewinsky!
A szexuális zaklatást a törvény bünteti, a munkahelyi románc ellen azonban nincsen törvény. A munkahelyi flört esetében nincs közvetlen „áldozat”, bár gyakran megtörténik, hogy ráfizetünk a kalandra az érzelmeinkkel, a feladatok elosztásánál, avagy az előléptetéseknél, ha másokat bánt vagy zavar a románc.
PéldaEgyszer felkészítőként foglalkoztam egy nővel, akiről mindenki azt gyanította, hogy viszonya van az osztályvezetővel. Hogy csakugyan volt-e, soha nem derült ki, de nem is ez a lényeg. Az alapján, ahogy a férfival viselkedett, a többiek azt hitték, viszonya van vele. A flört abból állt, hogy a nő egy kicsit hangosabban nevetett a férfi béna viccein, külön megbízásokat teljesített neki, a pártját fogta, amikor tárgyalásokon a többségtől eltérő álláspontot képviselt, és legalább hetente egyszer együtt ebédeltek (miközben a legtöbben – férfiak és nők – ebédidő alatt végig dolgoztak).
Mit számít egy kis ártatlan flört? – kérdezheted. Tudjuk, hogy a munkahelyen sokan találnak párt. A baj ott van, hogy leggyakrabban a flörtölő nők, és nem a férfiak válnak az irodai viccelődések tárgyává, és ők szenvedik el a következményeket. A fenti esetben a többiek kihagyták a nőt a pletykálkodásból (ami pedig fontos információforrás) és más bizalmas megbeszélésekből, mert attól féltek, elmondja az információkat a főnöknek. Így megromlott a nő kapcsolata a munkatársaival, és nem tudott ugyanolyan hatékonysággal dolgozni.
Egy másik nő az egész team visszajelzéseiből tudta meg, hogy a munkatársai szerint túl sokat flörtöl. Ettől padlót fogott, mert halvány sejtelme sem volt, mitől látják ilyennek. Aztán egy nap láttam, ahogyan a főnökével ebédel, és tökéletesen megértettem a helyzetet. Amíg a férfi öntudatosan szövegelt, ő mosolygott, és egy kicsit megbillentette a fejét. Láttam, hogy miért gondolhatják mások, hogy flörtöl, de valójában csak az állt a háttérben, hogy egy hagyományos ír családból származott, ahol azt tanulta, a férfiak szavát feltétlenül el kell fogadni. Ő úgy mutatta ki a férfiak iránti tiszteletét, akár személyes helyzetekben, akár tárgyalásokon, hogy „lebénult” mind tetteiben, min a beszédben.
Tippek
• ‑Ne flörtölj észrevehetően a munkatársaiddal! Az összekacsintások, sugdolózások és a buta vicceken való nevetgélés nem valók a munkahelyre.
• ‑Ha mégis egy kollégáddal randevúzol, vagy viszonyod van vele, légy diszkrét. A személyes ügyeiddel a munkahelyedtől távol foglalkozz.
25. hiba
Eltűröd a zaklatást
Nem túl gyakran találkozom zaklatókkal. A munkahelyeken dolgozók többsége ki tudja fejezni magát tapintatosan és diplomatikusan, a problémák megoldására törekszik, és nem újakat idéz elő.
Jóllehet a közelmúltban egy megbeszélésen nem így tett egy cég alelnöke, aki dühös volt, mert figyelmetlenségből kétszer számláztam ki neki egy bizonyos szolgáltatást. A bevett módszerek közül, amelyekkel a nehéz helyzeteket kezelni lehet, egyik sem működött. Meghallgattam és empatikusan megértettem az érzéseit, aztán reflektáltam rájuk… de a dühkitörés csak folytatódott tovább. Végül azt mondtam: „Nem vagyok hozzászokva a személyes támadásokhoz.” Egy harmadik személy, aki szintén részt vett a találkozón, megpróbált közbeavatkozni, és azt mondta nekem: „Úgy gondolom, túlságosan védekezel, Lois.” Mire én nyugodtan azt feleltem: „A személyes támadásokkal szemben muszáj védekeznem.” A találkozó után a közbeszóló férfi azt mondta, hogy szerinte másképp is kezelhettem volna a helyzetet. Azt válaszoltam neki, hogy „Az a fickó zaklatott, és azt akartam, hogy tudja, engem nem félemlít meg.”
Amikor zaklatnak minket, kétféleképpen viselkedünk: vagy visszavágunk, vagy tűrünk. Egyik sem visz előre. A legjobb, ha egyszerűen tudatod a másikkal, miként érzel, és így több esélyed lesz arra, hogy kivédd a bántalmazó magatartást – ami nem következik be, ha tűrsz. Még ha ez az illető viselkedésén nem is változtat, észreveteted vele, hogy nem fogod ezt tolerálni, és ezzel fenntarthatod az önbecsülésed.
Mellesleg a megjegyzésem után valóban történt előrelépés, és végül tudtunk olyan megoldást találni, amely megfelelt az alelnök igényeinek.
Tippek
• ‑Ha valaki megpróbál megfélemlíteni, ne fordulj magadba, és ne tettesd magad halottnak! Némelyek rendszeresen ezzel a taktikával élnek, ha bizonyítani próbálnak valamit vagy keresztül akarják vinni az akaratukat. Kérdezd meg magadtól, mit érzel abban a pillanatban, és fejezd ki egyes szám első személyben megfogalmazva. Ahelyett, hogy: „Ön nem figyel rám!”, mondd inkább azt: „Úgy érzem, nem hallgatott meg.” Ez kevésbé vádaskodó, és senki sem vitathatja a szándékaidat.
• ‑NE kérj bocsánatot! Ha a bocsánatkérés helyénvaló, akkor később még mindig pótolhatod. A bocsánatkérés a pillanat hevében csak tovább tüzeli a zaklatót, és megerősíti az elképzelést, hogy te áldozat vagy.
30. hiba
Hagyod magad kihasználni
Egy az 1890-es évek elején készített tanulmányban 135 nőt kérdeztek ki többek között arról, hogy miként szereznek új ismereteket a nők. A kutatók szerint az interjúalanyok közül sokan állították, hogy segítségnyújtással. Legyen az tényleges segítség, odafigyelés vagy tanítás, voltaképp jobban megismerték önmagukat, és megnőtt az önbizalmuk. Miért? Mert a nőknek már korán megtanítják, hogy mások többet tudnak, mint ők, ezért ismereteket és önbizalmat külső forrásból kell szerezniük. A segítségnyújtás megfelelő mód ahhoz, hogy a nők külső megerősítést kapjanak a saját értékeikről. Ez természetesen megmagyarázza, miért választja annyi nő ezt a módszert.
Kirsten nemrég lett menedzser. Büszke arra, hogy a csapatából senkitől nem kér olyat, amit ő maga nem tenne meg. Nemrég kihelyezett munkán dolgozott a teamje kis csoportokban, ő pedig ingázott közöttük, hogy felajánlja a segítségét, és az egyik csoport megkérte, hogy hozzon nekik kávét. Mivel úgy gondolta, ez nem nagy ügy, kivitte nekik. Aztán arra kérték, hogy csináljon néhány másolatot a munka eredményéről, és ő ezt is megtette. Utoljára új szövegkiemelőt kértek…
Első pillantásra talán úgy tűnik, nincs ebben semmi rossz, de az alaposabb vizsgálódás után láthatóvá válik, miért lépik túl Kirsten csoportjának bizonyos tagjai olyan gyakran a határidőket, és miért eresztik el a fülük mellett, ha információt kér. Miközben ő segíteni akarta a csoportját, a munkatársai kezdték alárendeltnek tekinteni. Miközben ő kávét hozott, szövegkiemelőt szerzett és fénymásolt, a teamből számos férfi látta el azokat a tényleges vezetői teendőket, amelyekre a csoportnak szüksége volt.
Sok nő ugyanazokba a problémákba ütközik, mint Kirsten, amikor menedzserré léptetik elő, vagy megkérik, hogy vezessen egy csoportos projektet. Nem tudnak végrehajtóból vezetővé alakulni.
Ha hagyod, hogy lefoglaljon az aprólékos munkavégzés, nincs időd a tervezésre, útmutatásra, szakmai támogatásra és felügyeletre, ami viszont egy vezető feladata.