Az elhelyezkedés szempontjából ennél magasabb – 71,5, illetve 90,7 százalék – volt az elhelyezkedési mutató a fiatalok gyakorlati képzőhelyein történő továbbfoglalkoztatáshoz nyújtott úgynevezett foglalkoztatási támogatásnál, illetve a vállalkozóvá válás támogatásánál. Ezek az eszközök viszont csak 180, illetve 2420 munkanélkülire vonatkoztak.
A munkatapasztalat-szerző foglalkoztatásban és a bértámogatásban viszont csaknem 6900-an, illetve 17600-an vettek részt. A munkanélküliek képzésében résztvevők elhelyezkedési aránya 45,5 százalék volt, a programokat befejezők létszáma több mint 40 ezer. Az önkormányzatok által szervezett közhasznú foglalkoztatásban résztvevőknél támogatás nélkül továbbfoglalkoztatottak aránya alig több 1 százalék már évek óta, ezt az eszközt viszont nem lehet összevetni az előbbiekkel.
A közhasznú foglalkoztatásban résztvevő csaknem 65 ezer személy ugyanis igen kedvezőtlen munkaerőpiaci státusú. Más munkát a település hátrányos helyzete, vagy a munkanélküliek képzettsége miatt nem kapnának, a legnagyobb foglalkoztatók, az önkormányzatok szűkös anyagi helyzete pedig nem teszi lehetővé a támogatás nélküli foglalkoztatásukat.
A bértámogatás azonban elég hatékony, hiszen a foglalkoztatási költségeket részben vagy egészében legfeljebb egy évig átvállalja a Munkaerőpiaci Alap. Ugyanakkor a munkáltató kötelessége, hogy legalább ennyi ideig támogatás nélkül is tovább foglalkoztassa a munkanélkülit. A kötelező továbbfoglalkoztatás lejárta után a dolgozók mintegy kétharmadát véglegesítették a munkaadók.
A programok viszonylag hosszú futamidejével is összefüggésben az egy résztvevőre jutó támogatás alapján a legköltségesebb támogatási forma, több mint 637 ezer forinttal a munkatapasztalat-szerzés, valamint 593 ezer forinttal a közhasznú foglalkoztatás támogatása volt.
A bértámogatásra fordított átlagos költség személyenként 282 ezer forint volt, a foglalkoztatási támogatás, illetve a vállalkozóvá válás támogatására 217 ezer forint. A munkanélküliek átlagosan 550 órás képzéséhez személyenként átlagosan 198 ezer forint támogatást nyújtottak a munkaügyi központok a hivatal elemzése szerint.
A munkatapasztalat-szerzés támogatása a leghatékonyabb
Utolsó frissítés:
A programokban résztvevők számát is figyelembe véve leghatékonyabb aktív munkaerőpiaci eszköznek a munkatapasztalat-szerzés támogatása, illetve a bértámogatás bizonyult 2004-ben, három hónappal a programidőszak után 66,5, illetve 64,6 százalék volt az elhelyezkedettek aránya – derül ki a Foglalkoztatási Hivatal elemzéséből.