Amolyan gyors reagálású hadtestté vált a gazdasági képzés a magyar felsőoktatásban. Az üzleti élet szereplői rendszeresen jelzik igényeiket a főiskoláknak, egyetemeknek, amelyek így rövid idő alatt képesek a munkaerő-piaci változásokhoz igazítani az oktatás tematikáját. Ebben a rugalmasságban látja a gazdasági szakok népszerűségének egyik fő okát Mang Béla, az Oktatási Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára is. "Akár két év alatt képesek az intézmények felépíteni egy új képzési területet, megnyitni egy új szakot, ami ebben a műfajban igencsak rövid időnek számít" - mondta a HVG-nek. Mint kifejtette, az érdeklődés töretlen, a felsőoktatásba jelentkező 150-160 ezer fiatal 28-30 százaléka keresi a közgazdasági-üzleti szakokat, és a másoddiplomások körében is népszerű ez a terület.
A képzés azonban elaprózott: majd valamennyi felsőoktatási intézményben működnek közgazdász-üzleti szakok, jó néhány esetben az intézmény székhelyétől távol, sokszor nem megfelelő körülmények között, nem mindig kellőképpen felkészült oktatói gárdával, sok átfedéssel, párhuzamossággal. E problémák megoldását is remélik a jövő évtől életbe lépő úgynevezett bolognai rendszertől (HVG, 2004. január 17.). Ennek a - főiskolák és egyetemek hagyományos különállásával szemben a két képzési szint egymásra épülésén alapuló - szisztémának az első grádicsán, a bachelorképzésben ugyanis jócskán megnyirbálták az alapszakok számát: a felsőoktatás egészében csupán 102 marad az eddigi 415-ből. A gazdasági képzésben ma működő 13-féle egyetemi és 28-féle főiskolai szak helyét egyelőre tíz veszi át (lásd táblázatunkat).
Pedig a szakalakítás hagyományos "versenyszámuk" a hallgatókra vadászó egyetemeknek-főiskoláknak. Aki először robbantott valamilyen új szakkal, az mindaddig tarolhatott, amíg valamelyik másik intézményben nem indult hasonló képzés. Erről már Veres Pál, az oktatási tárca osztályvezetője beszélt a HVG-nek, hozzátéve: az új szakot indító intézmények igyekeztek olyan elemeket is beiktatni az - utóbb kormányrendeletben is megerősített - követelményrendszerbe, amivel megnehezítették ötletük lekopírozását.
Egy-egy jó dobásnak bizonyult szakot persze ennek ellenére is igyekeztek átvenni a konkurens intézmények - nem volt ez másként a gazdasági képzésben sem, ahol azonban Veres Pál gyorsleltárja szerint az elmúlt tíz évben legfeljebb tucatnyi új szak indult. Ilyen például a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságmatematikai elemző, illetve egyetemi szintű pénzügyi képzése, a munkaerő-gazdálkodás jelentőségének növekedésére reagáló humánerőforrás-menedzser szak, a közszféra és a nonprofit szervezetek igényeit felismerő, 4-5 főiskolán működő nonprofit gazdálkodás, az európai közszolgálati és üzleti szervező, valamint a közszolgáltatási közgazdász szakok. Nem maradt nyom nélkül a felsőoktatás tematikájában az uniós csatlakozás, a nemzetközi kapcsolatok ázsiójának növekedése sem. Az utóbbi évek egyik legnagyobb sikere az elsőként a Corvinuson kidolgozott, majd az ELTE-n és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán is beindított nemzetközi tanulmányok szak, amelyre az idén 140 pont alatti teljesítménnyel nem lehetett bejutni. Sikeres a nemzetközi kapcsolatok szak is, amely főiskolai szinten nemrégen indult, csakúgy, mint a Külkereskedelmi Főiskola által kidolgozott nemzetközi marketing és teljes körű minőségirányítás, amelyen elsősorban a cégek nemzetközi kapcsolatainak építésére készítenek fel szakembereket.
Az igazi "szakkitalálási boom" azonban Veres Pál szerint még csak eztán kezdődik. Most dolgoznak ugyanis a bolognai rendszer második lépcsője, az alapképzésre építő, szűkebb szakosodást kínáló mesterképzés tematikáján, és máris látszik, hogy a programok kidolgozásakor szabadon szárnyal a fantázia. Néha talán túlságosan is: vannak arra utaló jelek, hogy egy-egy tanszék is "saját" mesterszak kilobbizásától reméli fennmaradásának garanciáját.
"Amolyan Bologna Hungarica van készülőben" - fogalmazott a HVG-nek Antal János, a budapesti Általános Vállalkozási Főiskola főtitkára, egyebek közt arra utalva, hogy az új rendszer bevezetését szabályozó törvény még nem lépett hatályba, az alapképzés jóváhagyott keretei sok esetben nem felelnek meg a bolognai elveknek, és nem világos a mesterképzés követelményrendszere sem. "Az egyetemek - juttatta kifejezésre gyanakvását - szeretnék kisajátítani maguknak a mesterkurzusok indításának jogát. Még az is felvetődött, hogy csak olyan intézmény indíthasson ilyeneket, amelynek doktori iskolája van" - mondta Antal János, és hozzátette: az Általános Vállalkozási Főiskola, noha még csak a bachelorképzés alapszakjainak akkreditáltatásánál tart, később igenis tervezi mesterképzés indítását, esetleg az üzleti szakágon.
Kiszorítósdiról nincs szó - riposztozott Kerekes Sándor, a Corvinus gazdálkodástudományi karának dékánja. Erre lehetőségük sincs, mondta a HVG-nek, de hozzátette: valóban nem minden intézmény lenne képes mesterszintű képzésre, márpedig a gyengébb minőségű oktatás az egész szakmának árt. Kerekes Sándor mindenesetre sokallja az üzleti képzés piacának szereplőit: vagy három tucat intézmény akar 2006-tól gazdasági tematikájú bachelorképzést folytatni, és ezek többsége nyilván a mesterképzésbe is szeretne belevágni.
A szakalapítási kérelmeket a Magyar Akkreditációs Bizottság véleményezi (lásd táblázatunkat), a végső döntést pedig a miniszter hozza meg. A szaktárca vezetője a testület által jóváhagyott igények mindegyikére igent mondott, de most az elutasított intézmények is futhatnak még egy kört egy javított pályázattal.
A magyar közgazdászképzés bölcsője, a Corvinus évente 550-600 nappali hallgatónak diplomát adó gazdálkodástudományi karán három típusú gazdálkodástani mesterszakot terveznek. Az elméleti és módszertani irányultságú kurzuson főleg azok tanulhatnának, akik a bachelor minősítést is ilyen területen szerezték, a gyakorlati üzleti, vezetői képzést a nem szakirányú - például agrár- vagy mérnöki - előképzettségűeknek kínálnák, és indítanának képzést a munkából az egyetemi előadókba visszatérő mesterjelölteknek is. A szűkebb specializálódásra ezeken az alaptípusokon belül adnának lehetőséget, ám terveik szerint legfeljebb 6-7 szakon kezdenének üzleti, gazdálkodástani tematikájú mesterképzést a Budapesti Corvinus Egyetemen. A dékán szerint is érezhető a tanszékek és intézetek nyomása, hogy minél több szak induljon, ennek azonban igyekeznek ellenállni, már csak anyagi megfontolásokból is: ha egy szak túlságosan kis létszámú, a hallgatónként járó normatív támogatás nem fedezi a költségeket.
POÓR CSABA