A csatlakozási szerződés a nyolc közép-kelet-európai tagállam (EU8) vonatkozásában 2+3+2 éves periódusra lehetővé teszi az EU15-öknek, hogy a munkavállalást előzetes engedélyhez kössék. 2004. május 1-től Nagy-Britannia, Írország és Svédország kivételével valamennyi tagállam élt ezzel a lehetőséggel. A fennmaradó 12 tagállamnak 2006. április 30-ig kell jeleznie a Bizottság felé, hogy fenn kívánja-e tartani a korlátozásokat újabb három évre.
A kezdeményezés több szempontból is időszerű. A Bizottság ma teszi közzé értékelését az átmeneti intézkedések eddigi tapasztalatairól, 2006 pedig az európai munkavállalói mobilitás éve.
"A korlátozások fenntartása ellentétes az Európai Unió legalapvetőbb értékeivel és eszméjével" - fogalmazott a frakció döntése kapcsán Szent-Iványi István."Az intézkedések eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy az özönvízszerű munkaerő-beáramlás, amitől sokan tartottak, nem következett be, és nem is várható. A munkaerő-piac megnyitása a három érintett tagállamban kifejezetten kedvező gazdasági és szociális hatásokat produkált. Minden jel arra mutat, hogy a valódi problémát nem a közép-európai munkavállalók, hanem a harmadik országokból érkező illegális bevándorlók jelentik."
A magyar liberális képviselő arra a visszásságra is felhívta a figyelmet, amit a harmadik országokból érkezett, tartósan letelepedett személyek jogairól szóló 2003/109/EK irányelv 2006. január 23-i életbe lépése okozhat. Az irányelv szerint januártól a tagállam területén legalább 5 éve jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli személyt munkavállalás szempontjából a tagállami állampolgárokkal egyenlő bánásmódban kell részesíteni.
"Elfogadhatatlan, hogy egyes tagállamok állampolgárai nem élvezhetik azokat a jogokat, amiket a közösségi szabályozás egy EU-n kívüli ország polgárainak biztosít" - kommentálta a helyzetet Szent-Iványi István.