A demonstráció résztvevőinek - egyes becslések szerint 40 ezer ember - nem minden csoportja ugyanaz ellen tüntetett, számos nyugat-európai küldöttség országuk piacának a kelet-európaiak, illetve az unión kívüliek előtti megnyitását utasítja el, míg mások bizonyos ágazatok liberalizálása ellen, megint mások a mind teljesebb piacnyitásért emeltek szót.
A magyar Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke - az MTI brüsszeli irodájának telefonon nyilatkozva - az irányelvnek elsősorban azt az elemét kifogásolta, amely a származási ország elvére vonatkozik. Ez ugyanis szerinte azt jelentené, hogy a munkavállalók a jelenleginél bizonytalanabb helyzetbe kerülnének (például egy Magyarországon külföldi cégnél dolgozó alkalmazottra nem a magyar szabályok érvényesülnének), másrészt "káoszt okozhatna a magyar jogrendben, illetve a garanciákat illetően".
Az irányelv preambulum-tervezete szerint "a belső piac egy olyan belső határok nélküli terület, amelyben biztosított a szolgáltatások szabad mozgása és a szabad letelepedés. Európa népei integrációjának erősítése, valamint a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése érdekében kulcsfontosságú a szolgáltatási tevékenységek elé háruló akadályok megszüntetése a tagállamok között". Az EP belső piaci szakbizottsága ezt kiegészítené a következőkkel: "az ilyen akadályok lebontásakor alapvető fontosságú biztosítani azt, hogy a szolgáltatási tevékenységek fejlődése hozzájáruljon (...), hogy a közösség egész területén előmozdítsa a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését, a foglalkoztatottság és a szociális védelem magas szintjét, a férfiak és nők egyenlőségét, a fenntartható és inflációt nem gerjesztő növekedést, a gazdasági teljesítmények nagyfokú versenyképességét és konvergenciáját, a környezet minőségének magas szintű védelmét és javítását, az életszínvonal és életminőség emelését, valamint a tagállamok közötti gazdasági és társadalmi kohéziót és szolidaritást."
A strasbourgi megmozduláson a magyar szövetségek közül a Liga, a Munkástanácsok és az Autonómok is képviseltették magukat. "Azt szeretnénk, hogy a direktíva ne terjedjen ki a munkaügyi törvények alkalmazási körére" - hangoztatta Kerpen Gábor. Olyan, jelenleg nemzeti hatáskörben lévő szolgáltatások, mint a közoktatás, az egészségügy, a szociálisterület, a kultúra ne kerüljön liberalizálásra - tette hozzá.
A bizottsági szinten korábban elfogadott egyik módosító indítvány szerint "ez az irányelv nem vonatkozik az általános gazdasági érdekű szolgáltatások liberalizálására, sem az ilyen szolgáltatásokat nyújtó közjogi szervezetek privatizálására". A jogszabály ezen túl "nem sérti a kulturális vagy nyelvi sokszínűség, illetve a média pluralizmusának védelme vagy előmozdítása érdekében hozott közösségi vagy nemzeti intézkedéseket".
Az EP-frakciók még nem alakították ki végleges álláspontjukat a csütörtöki szavazás előtt, de mivel a múlt héten a két legnagyobb képviselőcsoport ideiglenes kompromisszumot kötött, immár az számítana meglepetésnek, ha a szavazás nemleges eredményt hozna. A kialkudott kompromisszum a származási ország elvét lényegében elvetné, a fogadó országnak a korábbi javaslatokhoz képest több beleszólása lenne a szolgáltatás nyújtásának engedélyezésébe. A megállapodás szerint a tagországok közpolitikai, közbiztonsági, szociálpolitikai, fogyasztó- és környezetvédelmi, valamint közegészségügyi szempontok alapján is mérlegelhetnék, milyen szolgáltató tevékenységéhez járulnak hozzá.
Az irányelv emellett - ha elfogadják a kompromisszumot - nem érintené a szociális jóléti célú szolgáltatásokat, a családok és a fiatalok támogatását célzó gyermekgondozási és családi szolgáltatásokat, valamint a tipikusan jóléti célokat szolgáló oktatási és kulturális szolgáltatásokat”. Kivennék a jogszabály hatálya alól az ideiglenes munkaközvetítő ügynökségeket, a kikötői, a biztonsági és a közlekedési szolgáltatásokat, utóbbiba beleértve a városi tömegközlekedést, a taxikat és a mentőszolgálatokat.
A magyar EP-tagok közül Herczog Edit (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-ban a versenyképesség javításának és a gazdasági növekedés fokozásának egyik kulcseszköze a szolgáltatási irányelv. Ez lehetővé teszi, hogy a szolgáltatók könnyebben, szabadabban és gyorsabban jussanak el saját hazájukból a többi tagállam piacaira. Szájer József (Fidesz-MPSZ) jelezte, hogy csak olyan irányelvet szavaznak meg, amely a korlátozásokat nem bővíti, hanem megszünteti.