Tippek a munkahelyi stressz kezelésére

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Stresszes helyzetbe kerülni a munkahelyen nem feltétlenül rossz. Ha nem extrém mértékű az efféle nyomás, akár motiváló erőként is felhasználható, s megkönnyítheti a koncentrációt is. A lényeg ez esetben is - akárcsak bárhol máshol - a mértékletesség. Tanácsaink.

Ha az alábbi tüneteket tapasztalod, biztos lehetsz bennem, hogy kezd már az agyadra menni az irodai légkör. Ha hamar kifogysz a béketűrésből, mert nem halad rendesen a munkafolyamat, késedelmek, alkalmatlankodó kollégák, főnökök miatt; ha gyakran több feladatot vállalsz, illetve vagy kénytelen csinálni egyszerre, ráadásul még nem is fordulsz segítségért a kollégáidhoz, lehet, hogy itt az ideje lazítani egy kicsit. Ugyanez a helyzet, ha azon kapod magad, hogy az irodából hazafelé menet a gázra lépsz, ha látod, hogy besárgul előtted a jelzőlámpa, ahelyett, hogy lassítanál. Ha gyakran kritizálsz másokat, könnyen felidegesíted magad, vagy haragra gerjedsz, ha bűntudatot érzel, ha pár percre hátradőlsz az irodában, vélhetőleg túlzott stresszhatásnak vagy kitéve. Szintén jelzésértékű lehet, ha folyamatosan az órádat lesed, hogy mikor van vége a napi robotnak, illetve ha már a családtagjaid is aggódnak amiatt, hogy a munka rabja lettél.

Az alábbi tanácsokat megfogadva tehetsz ellene, hogy az amúgy kivédhetetlen stressz úrrá legyen rajtad. Például rutinszerűen szakadj el a munkától, szellőztesd ki a fejedet, vagy sétálj egy kicsit. Jó ötlet, ha az ebédedet nem az irodában fogyasztod el, hanem egy közeli parkban, vagy kávézóban, így addig sem a munkán járatod az agyadat.

Ismerd fel a határaidat és határozd meg a fontossági sorrendet. Nincs értelme, hogy többet vállalj, mint amennyit teljesíteni tudsz az adott idő alatt. Ha túl sok feladatot kapsz egyszerre, döntsd el, hogy melyik az amelyik nem tűr halasztást, s azt végezd el először. Ha semmiképpen nem tudod szétválasztani a feladatokat, szólj a főnöködnek, hogy segítsen az idődet beosztani.

Ne próbálj meg mindent egyedül elvégezni, oszd meg a feladatokat a kollégáiddal. Ne feledd, ha segítséget kérsz, ez még nem jelenti azt, hogy nem értesz ahhoz, amit csinálsz. Ez annyit jelent, hogy lelkiismeretes vagy, és szem előtt tartod, hogy időre elkészülj a munkával.

Ha kimerültnek érzed magad, fejleszd a stresszhelyzetekkel szembeni ellenállóképességedet. Ne hanyagold a pihenést, étkezz kiegyensúlyozottan és sportolj rendszeresen, így nem fogod levertnek, kiégettnek érezni magad.

Koncentrálj a munkád pozitív aspektusaira, legyen az a helyszín, a társaság, az időpont, az atmoszféra, a vállalat maga, esetleg az esély az előléptetésre, vagy az önfejlesztésre. Ezzel egy időben ne légy negatív, se világlátásodban, sem a kommunikációdban. Kerüld a negatív töltetű mondatokat, s légy bizakodó. Ugyanúgy ismerd fel az adottságaidat, mint a gyengeségeidet, s ne hasonlítgasd magad össze folyton másokkal. Képzeld el magad, amint éppen jól teljesítesz bizonyos szituációkban. Ezt, a vizualizálásnak nevezett módszert a pszichológusok és életvezetési tanácsadók is gyakran javasolják.

Találd meg azokat a kollégáidat, akikre számíthatsz, akik lelkileg és érzelmileg is támogatni tudnak. Beszélj nekik a problémáidról, s keressetek együtt megoldást a helyzetre. Beszélj a főnököddel is a rád nehezedő terhelésről. Mondd el neki részletesen, hogy mit érzel – légy végig objektív és tartózkodj az indulatoktól – s javasolj alternatív módszereket a munka elvégzésére. Tanulj meg nemet mondani, ha egy újabb feladat elvállalása megakadályozna abban, hogy az eddigi munkáiddal elkészülj időre.

Tanulj meg lazítani. Porold le a humorérzékedet és használd is, ugyanis a nevetésnek terápiás szerepe is lehet, mivel nagyban elősegíti a stressz levezetését. Keress önmegvalósítási lehetőségeket az irodán kívül. Mindenekfelett pedig törekedj arra, hogy kiegyensúlyozott életet élj, amelyben a munka nem kap lényegesen nagyobb szerepet, mint a magánélet.