Az EKB-nak nem tetszik a német fémipari bérmegállapodás

A gyors bérnövekedés miatt az euróövezet egyes országai fokozatosan veszítenek versenyképességükből, mert a bérek gyorsabban növekednek, mint ahogyan a munkatermelékenység – figyelmeztetett egy március végi előadásában Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank(EKB) elnöke is. Szerinte az ilyen jellegű eltérés addig tűnik indokoltnak, amikor felzárkózóban van egy adott gazdaság.

A hét végén létrejött a német fémipariak bérmegállapodása: a több mint egy éve folyó tárgyalások végeredményeként az IG Metall szakszervezeti szövetség 3 százalékos béremelésre bírta rá a munkáltatókat. A megállapodás idén június elejétől érvényes, egyelőre tízhónapos időtartamra. A megállapodás részletei még kimunkálásra várnak, de a mintegy 3,4 millió dolgozó javadalmazásáról szóló keret-megállapodásnak köszönhetően a további nagy sztrájkmegmozdulásoknak sikerült elejét venni.

A megállapodás alapján ezen felül egyszeri további fizetésrendezésre is lehetőség nyílik, de erről az egyes vállalatoknál kell külön egyezségre jutni. A megállapodás korábbi időszakról is rendelkezik: eszerint idén március, április és május hónapokra együttesen havi 310 euróig terjedő egyszeri többletbér is kifizethető. Hogy végül is ez mekkora összeg lesz, az a vállalatok és a dolgozók közötti egyezkedés függvénye.

A vezető német szakszervezeti szövetség 5 százalékos emelési követeléssel indította el bértárgyalásait, a munkaadók viszont csak 1,2 százalékot ajánlottak, kiegészítve egy változó nagyságú, egyszeri kifizetéssel. A kompromisszum eléréséhez az IG Metall egy évek óta példátlan általános sztrájkot helyezett kilátásba.

A munkaadók szerint a megállapodás aláássa a versenyképességet, és miatta növekedni fog a munkanélküliség. A megállapodás megvalósítása szerintük komoly feszültségek forrása lehet a nem elég gyors gazdasági növekedést elérő tartományokban.

Elemzői előrejelzések szerint áprilisban Németországban 1,9 százalékra gyorsul a tizenkét havi infláció a márciusi 1,8 százalékról. Februárban és előtte januárban 2,1-2,1 százalékos volt a tizenkét havi infláció.

Az első negyedévi GDP-adatok még nem ismeretesek, de a gazdasági növekedés „nem volt túl jó”, mondta a parlamentben március utolsó napján Michael Glos gazdasági miniszter. A német gazdaság tavaly 0,9 százalékkal bővült kiigazítás nélkül, jócskán lassulva a 2004-es ütemről. Szezonálisan és a munkanapok számával kiigazítva 1,1 százalékos növekedést mért a hivatal, azonos üteműt a 2004-essel.

A lakossági fogyasztás változatlan maradt az előző évhez képest évi átlagban, a 2004-es, 0,6 százalékos többlet helyett. Így a maradék húzóerőt a továbbra is erős export és az emiatt szükséges kapacitásbővítés adta tavaly, a második félévben már élénkülő termelő-beruházások formájában. Azonban az év végén az export húzóereje csökkent. A beruházások 4 százalékkal nőttek az előző évi, 2,6 százalékos többlet után, az export 6,2 százalékkal bővült, a 2004-es, 9,3 százalékos növekedés után, az import 5 százalékkal volt több, az előző évi 7 százalékos gyarapodás után.

A tavalyi negyedik negyedévben a gazdaság stagnált a harmadik negyedévhez képest. A külkereskedelem - az export lassabban, az import gyorsabban nőtt negyedévről negyedévre, mint a harmadik negyedben - már nem tudta ellensúlyozni az ismét, ezúttal 0,6 százalékkal visszaesett lakossági fogyasztás hatását, habár a beruházások még nőttek. Az egy évvel korábbihoz képest azonban 1,0 százalékos növekedés mutatkozott a negyedik negyedévben, kiigazítás nélkül, habár lassúbb a harmadik negyedévi, 1,4 százalékos ütemnél. A munkanapok számával kiigazítva 1,6 százalékos volt a többlet a 2004-es utolsó negyedhez képest.

A német kormány január végén kiadott, hivatalos jóslata 1,4 százalék erre az évre, azzal, hogy nem lehetetlen ennek 0,2 százalékpontos túllépés. A központi bank 1,5 százalékos GDP-növekedést vár az idén. 2004-ben a német gazdaság 1,6 százalékkal bővült, szezonálisan és a munkanapok számával kiigazítva 1,1 százalékos volt a növekedés. 2003-ban egész évben stagnált, tíz éven belül a legrosszabbul teljesített. Németország gazdasága 0,1 százalékkal nőtt 2002-ben, 0,8 százalékkal 2001-ben, 2,9 százalékkal 2000-ben.