A két éve sikertelenül próbált felülírással az EU 48 órában maximálná a heti munkaidőt, minimálisra csökkentené az ez alóli kivételek számát, illetve a kivételeket idővel teljesen megszüntetné. Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a péntek hajnalban befejeződött luxembourgi találkozót követően nyilatkozva úgy értékelte, a kudarc fő oka, hogy a tagállamok nem azonos erővel törekedtek a kompromisszumra. Vannak tagországok, amelyek másfél éve nem mozdultak el álláspontjukról - hangoztatta a magyar delegáció vezetője.
A találkozó végén felszólalva Csizmár Gábor nagyra értékelte az osztrák elnökség erőfeszítéseit, és jelezte, hogy Magyarország kész aktívan, szövegjavaslatokkal is részt venni a megoldás kidolgozásában. Hozzátette azonban, hogy az utolsóként ismertetett szövegváltozat nem kielégítő.
Martin Bartenstein osztrák gazdasági miniszter, a találkozó elnöke az ülés berekesztése előtt valamennyi tagország véleményét kikérte az addig elért eredményekről. A kompromisszumnak szánt utolsó szöveget a tagországoknak csupán a harmada támogatta, ám az elutasítók tábora megoszlott az indoklást illetően. Mások mellett Nagy-Britannia, Málta, Portugália ragaszkodott ahhoz, hogy egyelőre ne állapodjanak meg a kivételek teljes körének fokozatos kivezetésében, hanem maradjon hosszú távú lehetőség egyes kivételekre. Más országok az azonnali megszüntetés mellett kardoskodtak, míg a legnagyobb csoport - ennek tagja volt Magyarország is - köztes megoldást, azaz fokozatos, de végül teljessé váló kivezetést, megszüntetést tartott elképzelhetőnek.
"Kell találni megoldást, amellyel kivezetjük a kivételeket" - emelte ki Csizmár Gábor is a hírügynökségnek. A legtöbb kommentár a találkozó végén tárgyalt változatot visszalépésnek minősítette.
Ausztria a negyedik féléves soros elnökség, amelynek nem sikerült sikerre vinnie az irányelv kidolgozását. A júliustól hivatalba lépő Finnország ugyanakkor már jelezte, hogy folytatja a munkát a kompromisszum megtalálása érdekében.
A munkaügyi miniszterek mindazonáltal számos más témában politikai szintű megállapodásra jutottak. Így elfogadták a tagállamoknak szóló idei foglalkoztatáspolitikai ajánlásokat, a szociális szolidaritás és foglalkoztatási politika finanszírozását koordináló Progress programot, az uniós esélyegyenlőségi intézet felállításról szóló szabályozást, illetve a fenntartható fejlődést szolgáló stratégia idevágó elemeit.