Mivel irritálják a közalkalmazottak leginkább a többieket?

Munkahelyi stresz. Százmilliárdokba kerül a nemzetgazdaságnak © sxc.hu

A kutatásban 1500 közalkalmazottat kérdeztek meg a stressz-szintjükről. Egy 10-es skálás kellett elhelyezniük magukat, ahol a 10 volt a legstresszesebb érték. A megkérdezettek 64,2 százaléka adott magának 5-ös vagy magasabb osztályzatot. Mi több, a közszférában foglalkoztatottak több mint negyede állította, hogy időnként kénytelen a stressz miatt munkaszünetet tartani, míg 9,2 százalék azt állította, hogy volt már a stressz miatt betegszabadságon.

A legstresszesebb napnak a hétfő számít a közszolgák körében, legalább is 56,6 százalék így vélekedik. A többség minden munkanapot figyelembe véve a legstresszesebb időszaknak a reggelt (37,2 százalék), aztán a délutánt (26,3 százalék) tartja.

Amikor azt kérdezték, hogy mi volna, ami elvislhetőbbé tenné a munkahelyi stresszt, a közalkalmazottak szignifikáns többsége (59,1 százalék) jelölte meg a több pénzt. További népszerű válaszok a következők voltak: kisebb munkaterhelés (26,3 százalék), nagyobb elismertség (26,3 százalék), jobb munkakörülmények (26,1 százalék), jobb munka/pihenés arány elérése (24,7 százalék), rugalmasabb munkaidő (21,9 százalék), támogatóbb munkahelyi vezetők (21,1 százalék ) és jobb továbbképzés (13,6 százalék).

A közszektorban dolgozók közel negyede okolta a továbbképzések hiányát a stressz kialakulásában. Sőt 12,5 százalék azt nyilatkozta, hogy nem érti, hogy mit kéne csinálnia.

Az ágazatban tevékenykedők 52,2 százaléka egyáltalán nem tudja elképzelni, hogy valaha olyan helyzetbe kerülhet az élete során, amikor semmilyen stressz nem éri, 56,3 százalék pedig úgy véli, hogy az életüket végigkíséri pár dolog, ami miatt stresszt éreznek. A 67,7 százalékuk azt is bevallotta, hogy éjszakánként felriad a stressz miatt.

Az eredményeket kommentálva Kay Baldwin-Evans a felmérését készítő SkillSoft cég kutatási elnökhelyettese leszögezte, hogy a személyzeti vezetőktől származó információk szerint manapság az elsődleges ok, ami miatt az alkalmazottak mulasztanak a munkahelyükről, az a baleseteken, betegségeken és egészségromláson keresztül megjelenő stressz. Ez az Egyesült Királyságban 12,8 elveszett munkanapot jelent évente. Így a stressz éves költsége legalább évi 7 milliárd font.

Feltételezve, hogy a hazai tendenciák hasonlóan érvényesülnek – bár a rosszabb egészségstatisztikák miatt okunk volna feltételezni, hogy a mutatóink rosszabbak –, úgy Magyarországon mintegy 2,3 millió munkanap vész el, ami 350-500 milliárd forintos költséget jelent.

1. Munkaterhelés
2. Az alulértékeltség érzése
3. A munka típusa
4. Határidők
5. Más emberek munkájának elvégzése
6. A munkanap beosztása feletti kontroll hiánya
7. A munkakörnyezet miatti frusztráció
8. Az elvégzett munka miatti elégedettség hiánya
9. A túl hosszú munkaidő
10. Célok hiánya
11. A képzés elmaradása miatti kisebb munkateljesítmény az önmaguktól elvártnál
12. Szervezeti változások, amelyek hatással vannak rájuk és munkájukra

1. Azt látni, hogy mások nem végzik tisztességesen a saját munkájukat
2. A vezetők véleményének változása arról, hogy mit kéne csinálni
3. A támogatás hiánya a vezetőktől
4. A vezetőktől rájuk nehezedő nyomás
5. A vezetők általi sürgetés érzése
6. A vezetők erőszakos magatartása
7. Zavarás a kollégák által
8. Zavarás a vezetők által
9. A kollégák erőszakos viselkedése
10. A kollégáktól származó támogatás hiánya