Wolfgang Schüssel kancellár a Salzburger Nachrichten című napilap szerdán megjelenő - de Bécsben már kedden ismertetett - interjújában ismerte el, hogy az otthoni ápolás területén munkaerőgondokkal kell szembenéznie Ausztriának. Ezért megbízza a munkaügyi minisztert, hogy kezdjen tárgyalásokat a még 5 évig érvényes munkaerőpiaci zárlat e speciális területre érvényes feloldása érdekében - jelentette ki.
Az ápolás és gondozás kérdése különösen azóta került az osztrák sajtó figyelmének a középpontjába, hogy a közelmúltban egy napilapban megjelent olvasói levél szerzője azt állította: Schüssel kancellár beteg – azóta elhalálozott – anyósát is egy állítólag törvénytelenül és éhbérért alkalmazott szlovák asszony ápolta. A kancellár a Salzburger Nachrichtennek cáfolta, hogy sógornője az ápolásért csak 2-3 eurós órabért fizetett volna a gondozót közvetítő külföldi segélyezési egyesületnek.
Az osztrák sajtóban megjelent becslések szerint jelenleg mintegy 40 ezerre tehető az Ausztriában illegálisan foglalkoztatott gondozók és ápolók száma, akiket idősek és betegek ellátására alkalmaznak a háztartásokban.
Az osztrák sajtóban már 2 évvel ezelőtt megkongatták a vészharangot, amikor a bécsi sajtó hírül adta, hogy becslések szerint már akkor mintegy 6-10 ezer ápolónő és ápoló hiányzott a beteg- és idősgondozás területéről. Az akkori előrejelzések szerint 10 év alatt akár 30 ezerre is nőhet a hiányzó ápolószemélyzet száma. Két évvel ezelőtt a 8,15 milliós Ausztriában mintegy 65 ezren dolgoztak törvényesen ápolási és gondozási területeken, s körükben mintegy 90 százalékos volt a nők aránya. Az ápolók és gondozók száma 1999 óta ugyan 20 százalékkal nőtt, de ez sem elég. A Kurier című napilap akkor beszámolt arról is, hogy Ausztriában 550 ezer ember szorult ápolásra vagy gondozásra, és az egészségügyi összkiadások 10 százalékát fordították ilyen célokra. A szakemberek arra számítanak, hogy 2030-ra 800 ezerre fog nőni az ápolásra, illetve gondozásra szorulók száma az alpesi országban.
A bécsi sajtó szerint világszerte fékezhetetlennek látszik az egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők vándorlása. Az OECD egyik tanulmánya szerint ez Európában is így van, a vándorlás iránya pedig Keletről Nyugatra tartó. Ausztriában például az összes orvos 16 és a kórházi ápolónők 21 százaléka olyan országokból érkezett, amelyek az egykori vasfüggönytől keletre találhatóak. Az OECD szerint Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban sokkal nagyobb az arányuk, és az egészségügyi személyzet "importját" ott már részben intézményesítették is.
Az osztrák tömegtájékoztatás már hírül adta, hogy az Európai Egészségügyi Fórum októberben megrendezendő Bad Hofgastein-i tanácskozásán napirendre kerül az egészségügyi dolgozók migrációjának a kérdésköre is.