Miért nem szeretnek külföldön dolgozni a magyarok?

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
euractiv.hu

Hivatalos kormányzati becslések szerint 50-60 ezer lehet a tartósan külföldön dolgozók száma, ez a foglalkoztatottaknak mindössze 1-2 százaléka. Az uniós tagság két esztendejében a helyzet nem változott - írja az euractiv.hu.

Az uniós tagság nem hozta lázba a magyar munkavállalókat, nagyon kevesen vállalkoznak arra, hogy külföldön dolgozzanak.

Hegedűs István szociológus, a Magyarországi Európa Társaság elnöke a jelenséget azzal magyarázza, hogy hazánkban talán „nem olyan tragikus a gazdasági helyzet és nem olyan magas a munkanélküliség, mint néhány környező ország egyes nagyobb régióiban”.

„Most azt tapasztaljuk, hogy Lengyelországhoz, Romániához, Bulgáriához képest jóval kevesebben szeretnék külföldön megtalálni a boldogulásukat. Ebben persze szerepet játszik a nyelvtudás hiánya és olyan hagyományos magyar társadalmi jelenségek, hogy az emberek nehezen válnak meg ingatlanjuktól, jórészt a piac nehézkessége miatt” - mondta Hegedűs István.

A szociológus szerint azokban a szakmákban Magyarországról is megindult a kiáramlás, ahol a szakképzettség, a tudás nyelvismerettel párosulva Nyugat-Európában boldogulással kecsegtet.

„Nagyon sok magyar diák tanul külföldön, vesz részt különböző uniós programokban, például az Erasmus programban, vagy egyszerűen külföldre megy phd-zni. Az ő számuk rohamosan nő és nőni fog a jövőben is” - tette hozzá Hegedűs István.

Egy brüsszeli tanulmány adatai szerint az európaiak általában pozitívan viszonyulnak a hosszú távú dolgozói mobilitáshoz - 46 százalékuk szerint ez jó az egyén számára (11 százalék ellenzi), 49 százalékuk szerint jótékony a munkaerő-piac szempontjából (19 százalék ellenzi) és 57 százalékuk szerint jó az európai integráció szemszögéből (10 százalékuk ellenzi).

A közép- és kelet-európai országok közül csak a szlovákok gondolják egyértelműen, hogy a hosszú távú mobilitás jó az egyénnek (több mint 60 százalékuk), a csehek, a magyarok és a lengyelek szkeptikusabbak. Magyarország esetében az arány 45 százalék - hasonló a cseheknél is - és 40 százalék alatti a lengyeleknél.

A tanulmányból az is kiderül, hogy míg a lengyelek több mint 50 százaléka és a szlovákok 35 százaléka hajlandó más országba költözni, ha munkanélküliség fenyegeti, Magyarország és Csehország esetében ez az arány csak 30 százalék körüli.