A „Nemzeti stratégiai jelentés a szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról” - című összefoglaló ismerteti, hogy azok körében, akik nyolc általános iskolával sem rendelkeznek, 4,6 százalékos a foglalkoztatottsági ráta.
A nyolc általános iskolával rendelkezők foglalkoztatottsági szintje 23,3 százalékos, míg a szakiskolával rendelkezőknél a foglalkoztatottság már eléri a 68,1 százalékot. A felsőfokú végzettségűek foglalkoztatottsága 76,6 százalék. A jelentés különösen nagy hangsúlyt helyez az alacsony képzettségűek felzárkóztatására, esélyeik javítására.
Egy másik jellemző vonása a magyarországi munkaerőpiacnak az európai uniós viszonyokkal összehasonlítva, hogy igen alacsony a részmunkaidős foglalkoztatás. Pedig a nyugati országok magas foglalkoztatási rátájához a nagyarányú részmunkaidős alkalmazás is hozzájárul. Az Európai Unió átlagában a foglalkoztatottak több mint 20 százalékát részmunkaidőben alkalmazzák, Magyarországon ez az arány 4,1 százalék.
A jelentés szorgalmazza, hogy járulékkedvezményekkel is ösztönözzék a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását. A közlekedési feltételek javításával, az olcsó bérlakások nagyobb kínálatával a más településeken lévő munkahelyeket is könnyebben elérhetővé kell tenni. A foglalkoztatást segíti az is, ha több településen állnak rendelkezésre gyermekintézmények - olvasható a jelentésben.
Miért nem nő a hazai foglalkoztatási ráta?
Utolsó frissítés:
Az Európai Unió 64 százalékos átlagához képest alacsony, 57 százalék körüli a magyarországi foglalkoztatási ráta, s ennek egyik oka az alacsony iskolai végzettségűek rendkívül kedvezőtlen foglalkoztatási helyzete - áll az Országos Érdekegyeztető Tanács elé terjesztett, a héten megvitatandó stratégiai jelentésben.