EU: mikor valósul meg a munkavállalás szabadsága?

A belga kormány bejelentette, hogy részlegesen megnyitja munkapiacát a két új tagállam polgárai előtt, azaz ugyanazokat a szabályokat kívánja alkalmazni, mint a két éve csatlakozott közép- és kelet-európai tagországok, köztük Magyarország esetében.

Katharina Von Schurbein, Vladimír Spidla munkaügyi biztos szóvivője leszögezte, hogy a bizottság azt szeretné, ha az EU-ban minél előbb teljes lenne a munkavállalás szabadsága. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy olyan tagországok is a két új belépő munkaerejének mozgáskorlátozása mellett döntöttek, amelyek a korábban csatlakozott nyolc állam előtt megnyitották piacaikat.

A szóvivő utóbbi megjegyzése Nagy-Britanniára és Írországra vonatkozott, amelyek a héten jelentették be, hogy legalább egy évig korlátozni kívánják a románok és bolgárok munkavállalását. A brit kormány azzal indokolta döntését, hogy az előző csatlakozás után jelentős létszámú munkaerő érkezett az új tagországokból - mindenekelőtt Lengyelországból -, és emiatt politikai nyomás nehezedett rá, hogy ezúttal a nyitás ne legyen korlátlan.

A belga kormány ugyanakkor bejelentette, hogy ugyanazokat a feltételeket kívánja alkalmazni a két új belépőre is, mint a tavalyelőtt csatlakozott tízre. Az országban - amely eddig korlátozta a kelet-európaiak munkavállalását - fokozatosan megnyílnak egyes munkakategóriák az új tagállamok előtt attól kezdve, hogy a szakhatóságok felkészülnek az érdeklődők fogadására (várhatóan a jövő év elejétől).

Az EU-tagállamoknak még az idén dönteniük kell arról, hogy beengedik-e a román és bolgár munkaerőt. Nagy részük még nem hozott végleges határozatot, csupán Finnország, Svédország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia jelezte, hogy nem vezet be korlátozást, London és Dublin mellett pedig Dánia és Ausztria közölte egyértelműen elutasító válaszát a korlátlan munkavállalásra.