A múlt évben az ellenőrzött 45 ezer munkáltató 70,5 százaléka sértette meg a munkaügyi szabályokat, egy évvel korábban viszont 88,2 százalékuk. A munkabiztonsági szabályokat be nem tartók aránya az ellenőrzöttek között a múlt évben 91 százalék volt, egy évvel korábban viszont 78 százalék.

Kiss Péter elmondta: a nagyobb arány nem jelenti egyértelműen a kedvezőtlenebb munkabiztonsági helyzetet, hanem arra utal, hogy célzottabbá, eredményesebbé váltak az ellenőrzések. A felügyelők gyakran névtelen munkavállalói bejelentések alapján keresik fel az egyes munkahelyeket, s kevés kivételtől eltekintve a bejelentések megalapozottak voltak.

A múlt évben 10 ezer állampolgári bejelentést kapott az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), amely már regionális rendszerben működik.

A miniszter elmondta: a munkaügyi ellenőrzések területén az egyik legfontosabb feladat, hogy csökkentsék a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás arányát. Az elmúlt évek során ugyancsak az ellenőrzés hatékonyságának javításával egyre több feketefoglalkoztatásért vonták felelősségre a munkáltatókat. A felügyelők 2004-ben körülbelül 10 ezer feketén foglalkoztatott munkavállaló miatt szabtak ki büntetést, 2005-ben már csaknem 30 ezer, a múlt évben pedig 42 ezer feketén foglalkoztatott munkavállalót találtak az ellenőrzések során.

A feketefoglalkoztatás nem csak a munkavállalóknak kedvezőtlen, mert nem fizetnek utánuk társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, de hátrányos ez a többi munkáltatónak is, hiszen sérti a tisztességes piaci verseny szabályait, illetve az egyenlő teherelosztás elvét is.

Az OMMF nem csak a büntetésekkel kívánja elérni, hogy a munkáltatók nagyobb arányban tartsák be a munkaügyi és munkabiztonsági szabályokat, hanem partnerségre, együttműködésre törekszik a cégekkel. A cél, hogy elsősorban ne a szankciók, hanem az általános társadalmi elvárás miatt tartsák be a szabályokat.

Papp István, az OMMF elnöke elmondta, hogy a munkaidő és a munkabér szabályait 20-20 ezer munkavállalónál szegték meg az ellenőrzött munkáltatók a múlt évben, a munkaidő nem előírás szerinti nyilvántartását 26 ezer munkavállalónál kifogásolták a felügyelők.

A kiszabott munkaügyi bírságok összege elérte az ötmilliárd forintot, a munkabiztonsági bírságok összege az 1,28 milliárd forintot. A külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása miatt 730 millió forint befizetésére kötelezték a munkáltatókat.

Hamarosan a kormány, majd az Országgyűlés elé kerül az a törvénymódosítási javaslat, amely szerint a munkaügyi ellenőrzések kiterjednének nem csak a minimálbér, hanem általánosan a munkabér-fizetési kötelezettségek teljesítésére is - tette hozzá Kiss Péter.