Tévhitek, amelyek megkeserítik az álláskeresők életét
Elkeseredett álláskeresők, kekeckedő interjúztatók, posztok, amelyekre ezreknek fáj a foga, ám csak egyvalaki kaphatja meg: az állásinterjúk feszült légköre ideális táptalaja a kiválasztást övező mendemondáknak, hiedelmeknek, elrettentő történeteknek. Most eloszlatunk néhány tévhitet.
„Ha mosolyogsz az interjúztatóra, nem fog megszivatni. Akármit mondasz, úgyis talál fogást rajtad, legjobb, ha csak arra válaszolsz, amit kérdez” - az ilyesfajta jó tanácsok szinte minden állásinterjú előtt a jelentkező emlékezetébe ötlenek. Ezek egy része valós tényeken, negatív élményeken alapul, nagyobb hányada azonban csak híresztelés. Mivel a világban évente több millió állásinterjú zajlik, a tapasztalatok megoszlanak: sikertörténetekről, kínos lebőgésekről egyaránt hallhatunk.
Mindig a legképzettebb jelentkező kapja az állást
Sokan evidenciaként kezelik, hogy aki a legjobban teljesít az állásinterjún és a legjobb ajánlólevéllel érkezik, azé lesz a meghirdetett poszt. Nem biztos, hogy a legképzettebb szakembereket alkalmazzák, mert hiába a tökéletes referencia, ha a jelölt kommunikációs képességei nem állnak egyenes arányban elméleti tudásával. Sok vállalat inkább a kevésbé képzett, ám kommunikációs képességeit, készségeit tekintve alkalmasabb jelöltet választja – ez a szempont természetesen munkakörtől is függ. Ki tudod vágni magad a kényes helyzetekből, megtalálod a közös hangot az interjúztatóval? Nyert ügyed van!
A cseles kérdésekkel kiszűrhető az alkalmatlan munkaerő
A trükkös, lényegretörő, kifejtős kérdések fontos velejárói az állásinterjúnak, ám ezek nem garantálják, hogy a jelentkező, aki tökéletesen megfelel mindegyikre, valóban a legmegfelelőbb személy az állás betöltésére. Az interjú több kérdések özönénél, a válaszokon kívül magatartásod, viselkedésed is befolyásolja az interjúztatókat, a vállalatvezetőket döntés-hozatalkor.
Az interjú írásbeli része fontosabb, mint a szóbeli
Előfordulhat, hogy öt-hat állásinterjú-körben is részt kell vennie a jelentkezőnek, míg övé lesz a megpályázott poszt. Az első néhány körben írásbeli teszteket kell kitölteni, ezt követően szóbeli beszélgetésen vesz részt a jelentkező – leendő feletteseivel, a vállalati pszichológussal, stb. A teszte(k)en nyújtott írásbeli teljesítmény mellett a szóbeli értékelés, elbeszélgetés is ugyanolyan súllyal esik a latba a jelentkező elbírálásakor. Ha teljesítményed nem felel meg várakozásaidnak, ne keseredj el, mert lehet, hogy így is túlteljesíted a vállalati követelményeket.
A szakmai tapasztalatok nem helyettesítik a szakképzettség hiányát
Akadnak olyan munkakörök – például kézműves tevékenység, kommunikációs képességeket igénylő munkakörök – ahol a szakmai tapasztalatokat nem pótolja a papír: a mesterségbeli tudás, kompetencia elengedhetetlen. Előfordulhat, hogy olyasvalaki kapja meg az állást, akinek nincs diplomája, ezzel szemben évtizedes szakmai tapasztalata van és referenciái elismert cégektől, ahol az évek során megfordult (a személyes kapcsolatokról már nem is beszélve.) A munkaerőpiaci trendeket figyelembe véve azonban nem ez a legjellemzőbb tendencia Magyarországon.
A HR-es, vagy a toborzásért felelős munkatárs dönti el, kié lesz az állás
A HR-eseknek nagy szerepük van a kiválasztásban, de általában az előszűrés után – az első fordulót követően – a vállalat vezetője vagy a megbízott munkatárs dönt arról, hogy melyik jelentkező jut tovább az állásinterjú második, illetve harmadik körébe. A végső döntés többnyire a cégvezető kezében van. Egyes vállalatoknál a HR-es véleményét is kikérik döntés előtt, de ez a gyakorlat Magyarországon még nem általános.
Négy tipp szégyenlős álláskeresőknek
Gyakran egy udvarias gesztuson múlik - például egy rövid köszönőlevélen, amelyet az interjúztatónak küldesz a felvételi beszélgetés után -, hogy végül te leszel-e a befutó a sok jelentkező közül, akik az áhított állásra pályáztak. Hogyan sokszorozhatod meg esélyeidet, hogy végül te legyél a befutó? Öteletek.
Miről árulkodik a testbeszéded az állásinterjún?
Félelem? Pökhendiség? Bizonytalanság? Testbeszéded elárulja az interjúztatónak, amit te inkább elrejtenél előle. Készülj föl! Uralkodj gesztusaidon, nem verbális kommunikációdat hangold össze szóbeli megnyilvánulásaiddal! Ötletek izgulósoknak.
Hat elrettentő apróság, amivel felbosszantod kollégáidat
E-mailek, amelyeket elfelejtünk elküldeni, hangposta-üzenetek, amelyeket soha nem kapunk meg, ártatlan hazugságok, melyeket szinte már észre sem veszünk: ezek „színesítik” a munkahelyi mindennapokat. Kérdés, hogy megszokod-e az apró kellemetlenségeket vagy felveszed a kesztyűt, és tudatosan kerülöd a félreérthető, másoknak bosszúságot okozó helyzeteket. Tippek.
Hibák, amelyekért tiltólistára kerülhetsz az állásinterjún
Túl sokat beszélsz? Egyfolytában kérdezel? Egy fél üveg parfümöt magadra locsoltál az állásinterjú örömére? Íme néhány zavaró körülmény, amely arra ösztönözheti az interjúztatókat, hogy ne neked, hanem egy másik jelöltnek szavazzanak bizalmat! Tippek álláskeresőknek.
Mit ne írj az önéletrajzodba?
Hónapokig munkanélküli voltál? Lelkes, ám tapasztalatlan állásvadász vagy, aki első munkahelyét keresi? Esetleg sokadik nekifutásra sem sikerült elhelyezkedned? Íme néhány ötlet, mit ne említs önéletrajzodban!
Állásinterjú élesben - oktató videóval
Jó lenne, ha tudnád, mi vár rád az állásinterjún? Milyen kérdésekkel bombáznak, és hogyan kell viselkedned, ha el akarod nyerni a megpályázott állást? Nézd meg videointerjúnkat!
