„Egy nemrégiben alakult munkaerő-kölcsönző cégen keresztül jutottam idénymunkához, ám örömöm nem tartott sokáig, mert mikor megkaptam az első fizetést, kiderült, hogy minimálbérre jelentettek ugyan be – amiről tudtam –, ám ezen felül csak az ígért összeg felét találtam a borítékban” – meséli a hvg.hu-nak Gabriella. „Hiába reklamáltam, a főnök csak megvonta a vállát, mondván, tisztában voltam vele, papíron mennyiért alkalmaznak, hiszen aláírtam a munkaszerződést. Nem tudtam, hogy a hiányzó összeget kin hajtsam be, a munkaadómon vagy a kölcsönzőcégen, akitől a bért kaptam. Azt sem tudom, ők tisztában voltak-e a mi megállapodásunkkal, amelynek értelmében a minimálbéren felül negyvenezer forint járt volna nekem zsebbe” – teszi hozzá a fiatal lány, aki pár hónappal később felmondott. „Eszembe sem jutott panaszt tenni, tudom, hogy ez feketézés, de megtanultam a leckét, ezután csak önerőmből keresek állást” – szögezi le.

Nyilvántartva. Ki adja ki a szabadságot? © Túry Gergely

Az ehhez hasonló visszaélések nem tesznek jót a piacon jelen lévő cégek megítélésének – véli Kóthay Péter, a munkaerő-kölcsönzéssel és munkaerő-közvetítéssel foglalkozó, amerikai központú Kelly Services IT-üzletágvezetője. Van olyan munkaerő-kölcsönző cég, amelyik feketén fizeti az embereket, fölveszi, de nem jelenti be őket vagy nem úgy, ahogy kellene – mondja Kóthay. A kölcsönző ilyenkor piaci előnyre tesz szert, mert jobb árat tud ajánlani a kölcsönbevevőnek, mint a többi, hasonló profilú cég, ám – ahogy a fenti példa is bizonyítja – a munkavállaló pórul járhat. Ha nem jelentik be, és esetleg megbetegszik, nincs biztosítása, a költségek bizony őt terhelik. A kölcsönbevevő is perelhető, ha nem jár utána, hogy a munkaerő-kölcsönző cég korrekt – válaszolja Kóthay a kérdésre, miszerint ilyen esetekben mekkora felelősség terheli a kölcsönbevevő céget. „Az ügyfél – a kölcsönbevevő – kérheti a munkaszerződés másolatát, hogy lássa, a munkaerő-kölcsönző cég tényleg fölvette-e a dolgozót, korrektül alkalmazza-e. Erre egyre nagyobb igény van” – teszi hozzá a szakember.

Visszaélések minden területen adódhatnak, és jóllehet a Munka Törvénykönyve védi mindkét fél érdekeit, ez speciális eset, ahol a kölcsönbevevőnek, a kölcsönadónak és a munkavállalónak is tisztában kell lennie a feltételekkel, ismerniük kell a törvényt, pontosan tudniuk kell, hogy a munkaszerződés aláírásakor mit vállalnak – mondja Csaposs Noémi, az 1995 óta a hazai piacon is jelen lévő Trenkwalder Személyzeti és Szolgáltató Kft. munkatársa.

A Munka Törvénykönyve

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodást írásba kell foglalni, és tartalmaznia kell legalább: a) a munkaerő-kölcsönzés időtartamát b) a munkavégzés helyét c) az elvégzendő munka jellegét d) természetbeni munkabér, illetve juttatás esetén – ha ezeket a kölcsönvevő biztosítja – ezek ellentételezését. (Munka Törvénykönyve, IV. rész. 193/G paragrafus (1))

Ilyenkor a munkáltatót megillető jogok és kötelezettségek megoszlanak a munkaerő-közvetítő cég, vagyis a kölcsönbeadó, és a munkáltató, a kölcsönbevevő között. A bérek kifizetése és az ezzel járó adóterhek, járulékok befizetése az államkasszába – tb, egészségügyi hozzájárulás, nyugdíjterhek, táppénz, gyes – a kölcsönbeadó hatáskörébe tartozik, ahogy az adminisztráció is: a bérszámfejtés, a szabadságolások rögzítése. A munkaszerződés is a kölcsönbeadó cég és a munkavállaló között jön létre, ám arról már a munkáltató dönt, hogy mikor adja ki a szabadságot vagy meghosszabbítja-e a munkavállaló szerződését, ha határozatlan időre kötötték és lejárt. A cégen kívüli juttatások – cafeteria-keret – kiutalása viszont már bonyolultabb kérdés. „A törvény szerint egy adott munkakörben eltöltött idő után, azonos munkakörben, azonos szaktudású embereket egységes bérek, egységes juttatások illetnek meg. Általában a kölcsönvevőhöz kell igazodni, ám ritkán fordul elő, hogy valamelyik vállalat béren kívüli juttatásokat – hideg-meleg étkezési utalványt, egészségpénztári hozzájárulást, BKV-bérletet, üdülési csekket, ajándékutalványt – tud adni – vázolja a tényleges helyzetet Csaposs Noémi.

Milyen előnyei vannak a munkaerő-kölcsönzésnek? A munkavállalónak gyakorlatilag mindegy, hogy ki fizeti a bérét és a járulékokat, a lényeg, hogy időben megkapja a pénzét. Ezért havonta egyszer be kell mennie a kölcsönző cég irodájába, hogy aláírja a fizetési papírokat. A kölcsönbeadó cég az ügyféltől megkapja az alkalmazottak munkabérét (a járulékokkal együtt), ezen felül jár a szolgáltatási díj, amelyet általában utólag fizetnek. Ezért cserébe a kölcsönvevőnek nem kell az alkalmazottakkal kapcsolatos adminisztrációval foglalkoznia. Mindez leginkább a multinacionális cégeknek és a középvállalatoknak éri meg, ezeknek ugyanis van tőkéjük, előre fizetnek, így az alkalmazottak időben megkapják a fizetésüket – magyarázza Csaposs Noémi.

© Végel Dániel

A fizikai dolgozókra nagy a kereslet, elsősorban a nemzetközi termelő-gyártó cégek körében, főképp időszakos munkára. „A szellemi munkakört betöltőkre a szolgáltató és kereskedelmi cégeknél, a pénzügyi és IT-szektorban van a legnagyobb igény” – számol be tapasztalataikról Kóthay Péter.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai szerint 2006. december 31-én 710 cég működött Magyarországon, amely munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozott, ebből 273 a fővárosban. Ezek a cégek összesen 2528 foglalkoztatóval szerződtek, egy kölcsönzőre átlagosan 3,6 partner cég jutott – olvasható az ÁFSZ 2006-os összesítésében. A kölcsönzők legtöbbje a feldolgozóiparban tevékenykedett (40,2 százalék), őket a kereskedelmi (15,5 százalék) és a sport- kulturális és egyéb szolgáltató cégek (13,4 százalék) követték. 2006-ban több mint 102 ezer munkavállaló állt munkajogi kapcsolatban kölcsönzőcégekkel, háromnegyedüknek határozatlan idejű munkaszerződése volt.

Jóllehet a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő dolgozók száma évről évre nő, külföldön, főleg Amerikában többen veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, mint Magyarországon, ahol még mindig a közvetítés népszerűbb – meséli a hvg.hu-nak Kóthay Péter, aki úgy véli, ennek főképp kulturális okai lehetnek. A munkavállalók egy része ódzkodik ettől a lehetőségtől, mert stabil, hosszú távú állást keres – beszél az ellenérzés lehetséges okairól a szakember, hozzátéve, hogy  sokan ugyan valóban időszakos munkára szerződnek, ám ha bedolgozzák magukat, a bérbevevő cég akár állományba is veheti őket, esetleg más állást is betölthetnek, ha időközben üresedés van.

Nem babra megy a játék. © sxc.hu

Mi történik, ha a vezetőség nem elégedett a dolgozó teljesítményével? Vagy a munkavállaló úgy dönt, hogy felmond? A munkáltató elvileg nem állhat elő egyik napról a másikra azzal, hogy a szerződés lejárta előtt elküldi a munkavállalót, legalább két héttel az elbocsátás előtt be kell jelentenie szándékát, emellett ki kell fizetnie a dolgozónak erre az időre járó munkabért. Ezalatt a kölcsönbeadó kereshet új jelentkezőt a megürült posztra, és a távozónak is keríthet máshol állást, amennyiben szakmai és etikai szempontból megfelelő, és nem azért került sor a felmondásra, mert alkalmatlannak bizonyult. Az is előfordulhat, hogy a munkavállaló meggondolja magát, és kéri áthelyezését egy másik céghez. Ha megindokolja döntését, a kölcsönbeadó akcióba lép.

„Előfordulhat, hogy a munkaadó ellehetetlenítheti a dolgozót – elérheti, hogy rosszul érezze magát az adott munkakörben, és egy idő után felmondjon. A 'szívatás' persze fordítva is működik, volt rá példa, hogy a dolgozó egyik pillanatról a másikra kilépett, betegállományba ment vagy egyszerűen felszívódott. Ez utóbbira általában a fizikai munkások körében volt példa” – meséli Csaposs Noémi, vázolva a helyzet faramuci oldalát is: ha ugyanis a munkavállaló szó nélkül lelép, kárt okoz a kölcsönbeadó cégnek – amelyik ilyenkor nem kér a szolgáltatásért díjat – és a munkáltatónak is, aki jogi úton behajthatja ugyan az okozott kárt, ám ehhez meg kell találnia az időközben felszívódott alkalmazottat. Kényes kérdés, hogy mit tesz a munkaadó, ha alkalmazottját lopáson éri. Ha a lopást nem lehet bizonyítani – nem rögzítette videókamera –, a kölcsönbevevő azonban biztos benne, hogy az illető megkárosította, a hatóság bevonása nélkül rendezheti az ügyet ( a legtöbb esetben ez történik). Ilyenkor felszólítja a tolvajt, hogy adja vissza, amit ellopott, ezt követően megválnak egymástól, a munkavállaló pedig örülhet, hogy olcsón megúszta.

Magyar Telekom-ügy

Két hónapja a Fővárosi Bíróság másodfokon is elutasította a Magyar Telekom (MT) kiszervezett munkavállalóinak keresetét, amelyet munkaviszonyuk  két és fél évvel ezelőtti  megszüntetése miatt adtak be a távközlési vállalat ellen. Most egykori partnerei perelik a céget, alkalmazottaik munkaerő-kölcsönzéses jogviszonyba kényszerítése miatt. Ha kíváncsi a részletekre, kattintson ide!

Ha csak arról van szó, hogy az alkalmazott teljesítménye nem megfelelő, az lehet a célravezető, ha a felek leülnek, és megbeszélik a dolgot. A munkaadónak nincs lehetősége arra, hogy mondvacsinált indokkal felmondjon, mert a munkavállaló nem az ő alkalmazottja, felmondani, kölcsönösen megegyezni csak a kölcsönadónak van joga. Aki nem látja, hogyan teljesít a dolgozó. Mivel a kölcsönzés során az ügyfélhez két-három, a meghirdetett pozícióra alkalmas jelentkezőt küld a munkaerő-közvetítő cég, és ezek közül a kölcsönbevevő választ, lényegében az ő felelőssége, hogy kit alkalmaz, és hogy oldja meg a problémás helyzetet. A kiválasztás ugyanúgy zajlik, mint a fejvadász cégeknél: a beküldött önéletrajz alapján, előszűrést és személyes beszélgetéseket, interjúkat követően dől el, ki alkalmas a kölcsönzésre. A kölcsönbeadó cég adatbázisában általában egy évig maradnak a jelentkezők – alacsonyabb munkakörök esetén nagyobb a fluktuáció –, míg vezetők esetében ez az idő két évre módosul.
,