A napi 10-12 óra munka, a teljesítménykényszer, a stressz - ami a mai munkahelyekre jellemző, negatívan hatnak életünkre, egészségünkre. Szakemberek nem győzik hangsúlyozni a pszichoszomatikus betegségek veszélyeit, az ezzel járó mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás miatt pedig nem lehet csodálkozni azon, ha az elhízás vagy a szív és érrendszeri betegségek népegészségügyi problémának számítanak hazánkban is. Szép János, a Wellsite Kft. igazgatója szerint mindezek miatt nagyon fontos olyan vállalkozásokat vagy szervezeteket bemutatni, ahol már tettek lépéseket a munkahelyi egészségfejlesztés irányába, mert csak ezek a munkahelyi közösségek tudják igazolni, hogy ez az egyik legnagyobb hatásfokú és rövidtávon megtérülő megoldás, amelyet a cégek, dolgozók és az egész társadalom szemléletváltozása és egészsége érdekében tenni lehet.

sxc.hu

A szakember örvendetesnek tartja, hogy egyre több egészségmegőrzésre irányuló pályázatot írnak ki, de szerinte ennek a hatékonysága a kiíró szervezeten is múlik. „Amennyiben szánnak elég erőforrást a célzott szegmens tájékoztatására, valamint a rendelkezésre álló pénz elegendő ahhoz, hogy érdemi változást idézzen elő az adott vállalkozásnál, akkor a pályázat hatékony lehet. Ebben a tárgykörben azonban érzek némi űrt a kiíró szervezet és a vállalkozások között. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a vállalkozások jó része egy gombnyomásra kimutatja, hogy mennyit veszít a munkavállalók betegsége miatt, arra azonban nincs számadat, mennyit nyerhet, ha lépéseket tesz az egészségfejlesztés irányába. A miértet nem túl nehéz bizonyítani. Egyrészt az adott vállalkozásnak koncepcionális elképzelése kell, hogy legyen a munkavállalói egészség jövőjéről, másrészt a vezetőknek az alkalmazottak életmódváltó döntését kell elősegítenie a lehetőségekkel. Ez pont olyan folyamat, mint az üzleti életben. Minden más esetben marad a napi munka utáni lustaság és fáradtság” - hangsúlyozta Szép János.

Egyre népszerűbbek a természetez kötődő mozgásprogramok

Szép János a természethez kötődő mozgásprogramok mellett tette le a voksot, mert mint mondta, a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek hatékonysága nagyobb, mint a termi foglalkozásoké. „A természet egy autentikus élménykörnyezet, "köze van" az emberhez. Főként a városi ember számára lenne égetően fontos érezni a közelségét. Azt a testi-szellemi töltetet, amit a természet kínál, nem lehet semmivel pótolni. A mozgásprogramok során azt tapasztaltuk, hogy egy kis emocionális többlet, egy-két jó szó már sokat lendít a közérzeten” - emelte ki a szakember.

Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk folytatását itt olvashatja.