Ha nem fogom azoknak a kezét, akiket én beszéltem rá, hogy végezzék el az általános iskola 7. és 8. osztályát, lesznek, akik többé nem mennek iskolába. Ezért nem hagyhatom abba a munkát, akkor sem, ha nem kapok érte fizetést - reagált a HVG-nek Horváth Ferencné, a Lépj egyet előre fantázianevű felnőttképzési program Zala megyei mentora arra a hírre, hogy a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal augusztusban leállíttatta az újabb tanfolyamok szervezését. A hatalmas túljelentkezés miatt ugyanis a vártnál jóval előbb elfogyott a képzésre szánt összeg. Így a hivatal nem hosszabbította meg a mentorok szerződését sem, akik a program motorjaiként az iskolázatlan, inaktív állástalanokat igyekeztek az iskolapadokba ültetni. Az uniós keretből finanszírozott tanfolyamokon be lehetett fejezni az általános iskolát, szakmát lehetett tanulni, az érettségizettek pedig szakképzésben részesültek, vagy átképezték őket.
© sxc.hu |
Az ösztönző olyannyira jól működött, hogy akadtak, akik épp e járandóság miatt iratkoztak be a 7. és 8. osztályos tananyagot átadó, egy évnél is rövidebb kurzusra. "Sajnos sokan megélhetési forrásnak tekintették az ösztöndíjat, holott nem a segélyezés volt a cél" - hangsúlyozta a HVG-nek Soós Adrianna, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgató-helyettese. Ezzel együtt is nyereségként értékelik a szakemberek, hogy így azokat is sikerült bevonni a tanulásba, akik korábban teljesen elzárkóztak annak gondolatától is. "Már az is nagy dolog, hogy rengeteg kudarcélmény után sokan megtalálták a helyüket az iskolai közösségben" - számolt be tapasztalatairól a HVG-nek Horváth Ferencné, hozzátéve, hogy a program igazi hasznát azok a gyermekek élvezhetik, akiket tanfolyamra járó szüleik sokkal készségesebben küldenek iskolába.
Hamar bebizonyosodott, hogy csodákra ez a program sem képes, már csak a szűkös munkalehetőségek miatt sem. "Az éveken át tartó állástalanság után most tanulásba kezdő felnőttek általában csak rövid távra találnak munkát, azt is főként a közfoglalkoztatásban, de időnként ennél jobb eredmények is vannak" - jegyezte meg a HVG-nek Kiss Ambrus, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója, hozzátéve, hogy az első ütemben jelentkezők ideális esetben egyetlen tanfolyammal megszerezték az általános iskolai végzettséget, most pedig valamilyen hiányszakmát tanulnak egy következő támogatott kurzuson. Márpedig erre a szakember szerint nagy szükség van, hiszen a munkanélküliek több mint 40 százaléka képzetlen, jelentős részüknek pedig elavult a szakképesítése. "Több hallgatónk hat-nyolc hónapra munkát talált például az erdészetnél, mert már van kisgépkezelői végzettségük, ami nélkül korábban nem alkalmazták volna őket" - mond egy pozitív példát a HVG-nek Fodor Imréné, a Pécsi Regionális Képzőközpont igazgatója. Sopronban pedig a határhoz közeli szállodákban a környéken hiányszakmának számító szobaasszonyként alkalmaztak néhány roma nőt, szakképzettségük megszerzése után - igaz, csak a nyári szezonban.
A program eredményeit azonban senki sem méri, összegzi. "Úgy becsüljük, hogy végzetteink mintegy harmada talál valamiféle munkát, arról azonban nem tudunk, mennyien helyezkedtek el tartósan" - mondta a HVG-nek Soós Viktor, a jászberényi Kella Oktatásszervező Kft. képzési vezetője. A foglalkoztatási hivatal kérdőíveire válaszolók 48 százaléka egy hónapon belül elhelyezkedett, fizetésemelést kapott vagy előléptették. E felmérés apró szépséghibája, hogy csupán a program résztvevőinek a töredéke válaszolt, többségükben nyilván azok, akik esetében eredményes volt a tanulás.
A HVG információi szerint nem valószínű, hogy - mint azt az előző ütemben tették - más programokból csoportosítsanak át forrásokat a Lépj egyet előre finanszírozására. "A következő kétéves akciótervben, 2009-2010-ben 13,8 milliárd forintból 23 ezer főt tervezünk bevonni a programba" - közölték szűkszavúan a HVG-vel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, hozzátéve, hogy ami az idei forráshiányt illeti, a munkaügyi tárcánál, illetve a foglalkoztatási hivatalnál van a labda. Elvileg ugyanis előre lehetne hozni a következő ütemre tervezett források egy részét, sőt a társadalmi megújulás operatív programján (támop) belüli átcsoportosítással is növelhető az idei keret. "Azt javasoljuk, hozzuk előre a következő kétéves program kezdetét, hogy már a jövő év elején elindulhasson a harmadik ütem" - mondta Soós Adrianna, aki szerint azért nem érdemes ennél jobban siettetni a folytatást, mert az eddigi tapasztalatokat alaposan ki kell értékelni. "Át kell gondolnunk, szükséges-e például a pénzbeli ösztönzés" - fűzte hozzá.
A végeken viszont úgy vélik, másfajta változtatásra is szükség lenne. Mára kiderült ugyanis, hogy túl nagy munkát vállalt magára a hivatal, amikor - a regionális munkaügyi kirendeltségeket kihagyva - minden egyes jelentkezővel maga kötötte meg a szerződéseket, és felügyelte a tanfolyamokat. Nem csoda, hogy a hallgatók sorra panaszkodnak járandóságuk késedelmes kifizetése miatt. "Az ösztöndíjat sokan félreértették, és azt várták, hogy a képzés kezdetekor azonnal megkapják a pénzt, holott szerződésben is rögzítettük, hogy csak a jelenléti ívek és igazolások beérkezésétől számított hatvan napon belül utaljuk át" - reagált a felvetésre Soós Adrianna. A hivatal honlapjáról pedig az derül ki, inkább kilencvennapos átfutási időre számíthatnak a hallgatók.
Az uniós keret kimerülésével jelentkezők tucatjait kellett értesíteni az elmúlt hetekben arról, hogy a meghirdetett kurzusok mégsem indulnak el. A foglalkoztatási hivatalban azonban azt ígérik, a megkezdett tanfolyamok egytől egyig befejeződhetnek. "Félő, hogy azok közül, akik most jelentkeztek, ám el kell küldenünk őket, fél év múlva csak kevesen jönnek vissza" - jelezte aggodalmát Soós Viktor. A hirtelen leállás a helyi cégeket is szíven ütötte, amelyek már kezdtek ráérezni arra, milyen előnyöket jelenthet számukra a Lépj egyet előre program. A zalai Zelka Zrt. például szívesen átképeztette volna mintegy húsz, az antennakiépítésben feleslegessé vált alkalmazottját rendszerinformatikusnak - az EU kontójára.