Nyelvoktatás: forradalmi módszerek vagy ... ?

„Gyerekek, a mai órán megtanulunk angolul, németül és egy kicsit franciául” – szinte az egyszeri viccet idézi némely oktató közösség reklámja, amikor azonnali vagy éppen tanulásmentes nyelvoktatást ígér. „Betápláljuk a világnyelveket önnek” – hirdeti például egy szegedi cég Rexamorára keresztelt nyelvoktatási módszeréről. A 2006 óta, kezdetben Szegeden, azóta már Kecskeméten és Budapesten is elérhető, angol, német, francia és olasz nyelveket tanító módszert a két tulajdonos, Kalmár Róbert és Balogh Mónika fejlesztette ki, a Relaxa villámtananyag adaptálásával nem mellékesen személyes indíttatásból, ugyanis egyiküknek sem ment könnyen a nyelvtanulás. Tanulóik – akik döntően 30 és 60 év közöttiek – állítólag már nem küszködnek és nem izzadnak: „relaxfotelben” fekve, egy fejhallgatón és úgynevezett HMD (Head Mounted Displays) szemüvegen keresztül „tanulnak” – hirdetik. A szlogen a tanulás folyamatára utal – válaszolta a HVG kérdésére Balogh, hozzátéve, náluk kétfajta tanórával találkoznak a tanulók: a relaxációs, pihentető állapotban történő órát másnap vagy harmadnap személyre szabott, egyéni kontakt óra követi, ahol az előző alkalommal „betáplált” tananyagot dolgozzák fel és mélyítik el a tanárral közösen. A tanuló pedig úgy tanul meg angolul, németül, franciául vagy olaszul, hogy azt nem tudatos tanulásként, magolásként éli meg, hanem élményként – magyarázta a tulajdonos.

© sxc.hu

Nem fukarkodik az ígéretekkel Makara György, a Relaxa Kft. alapító tulajdonosa sem, aki a világ nyelvoktatásában ígér fordulatot immár két évtizede (HVG, 1994. december 9.) saját villámmódszerének továbbfejlesztésével. Ez utóbbit közlése szerint hamarosan új néven és digitális formában, illetve internetes eléréssel dobják majd piacra. Az újabb korszakot „a grammatika Makara-féle perspeto-szituációs felfogása és az erre épülő nyelvi zsonglőriskola” jelentette – vázolja Makara a HVG-nek a tudományos alapokat. A Relaxa-iskolákban nincs magolás, feleltetés, házi feladat, szótározás. „Ahogy az anyanyelvet, úgy az idegen nyelvet is a felfedezés örömével, az ismételt ráismerés élményével tanulhatják meg, helyben” – mondta Makara, hozzátéve, elfoglalt tanulóiktól csak annyit kívánnak, hogy jöjjenek el, és vegyenek részt a közös, kórusszerű aktív nyelvgyakorlásban. A sikert így csaknem biztosra ígérik, annak köszönhetően, hogy Makara tananyagában minden új mondat jelentése a hangfeldolgozásban előre elhangzik magyarul, így nem kell ismerni az új szavakat és nyelvtani szabályokat, azokat kikövetkeztethetik a tanulók. Azt, hogy ezt első szakboltjuk 1988. februári megnyitása óta hányan tapasztalták meg maguk is, megbecsülni sem tudja az alapító tulajdonos, számításai szerint ők nagyságrendileg 300 ezer tananyagot értékesítettek.

A tanárok többsége azonban szkeptikus. A HVG által megkérdezett nyelvoktatók abban egyetértettek, hogy a tanulók jelentős része pontosan úgy tanulja az iskolában az angolt, ahogy annak idején szüleik az oroszt. Más-más megközelítésből, de a nyelviskolák többsége azért ennél valamivel több energiabefektetést vár el a hallgatóktól.

Kutatások igazolják, hogy akkor a leghatékonyabb a tanulás, ha az órán a diák nemcsak hallgat és néz, hanem aktívan részt is vesz az órai munkában – mondta a HVG-nek Pásztor Eszter, az Érden működő Amerikai Nyelvi és Kulturális Intézet oktatási igazgatója. Az érdi intézetben egyébként meglehetősen triviális a cél: az, hogy az ember ki tudja fejezni, amit akar. Az Active Learning lényege, hogy a mondanivaló nyelvtani tökéletessége nem annyira fontos, mint az üzenet – Pásztor szerint a modern módszertanban a tanár szerepe is megváltozott, jelentősen lecsökkent az az idő, amit a tábla előtt állva a nyelvtani szabályok magyarázatával tölt el. Náluk a tanárok nem üldözik a diákok hibáit, a céljuk inkább az, hogy azokra inkább maguk találjanak rá a nyelvhasználat során. Pásztor szerint a kommunikatív tanítási mód az első egy-két évben rengeteg erőfeszítést kíván a tanártól, de ha már megvannak a feladatok, nemcsak az órákra való felkészülés lesz könnyebb, de a teremben is sokkal jobb lesz a hangulat.

Az első budapesti nyelviskoláját még 1905-ben megnyitó Berlitz felfogása szerint az anyanyelvűség a döntő. „Nem pazaroljuk az időt a fordításra” – mondta a HVG-nek Hoór Krisztina igazgató. A Berlitz-iskolákban a világon mindenhol a célnyelven, anyanyelvi vagy anyanyelvi szintű tanárokkal oktatnak, akiket előtte tréningen készítenek fel a Berlitz-módszerre. Itt is azt hangsúlyozták, hogy a nyelvet nem táblázatokból, magolással tanítják, hanem alkalmazás közben. A sikerhez itt is kommunikáción keresztül vezet az út: fele-fele arányban beszélnek az órán a diákok és a tanárok, s mindezt legfeljebb hétfős csoportban. A Berlitzben állítólag a diák diktálja a tempót.

„A tanár a kulcs, nem a módszer” – mondta a HVG-nek Löffler Marianne felnőttképzési szakértő, aki szerint a régi módszerekkel is megtanultak emberek idegen nyelveket. Különleges titkot ő sem árul el: véleménye szerint a jó nyelvtanár következetes, jól tudja az adott nyelvet, képes motiválni a diákokat, akiket megdicsér, de követel is tőlük.

Az elektronikus oktatás, vagyis az e-learning kísérletéig már jó néhány nyelviskola eljutott, de az online módszer még egyáltalán nem jelent konkurenciát a hagyományos nyelviskoláknak. Az e-learning azokra jelent majd veszélyt, amelyek nem akarnak újítani, a többieket viszont erősíteni fogja – véli Pásztor.

A Dover nyelvi centrumban például már 2007 óta dolgoznak az e-learning program kidolgozásán. „Nem jobb, mint egy hagyományos óra, ami viszont sokaknak pénz vagy idő hiányában nem érhető el” – mondta a HVG-nek Dohár Péter, a Dover nyelviskola alapító tulajdonosa, a Kis angol nyelvtan szerzője. Az internet segítségével viszont bármelyik faluban lehet valakinek új-zélandi tanára egy virtuális tanteremben. Ráadásul igen kedvező áron, óránként körülbelül 22 forintért. A Dover online módszertanát egy amerikai programozó vezette négyfős csapat írta, csaknem két évig, tartalommal pedig angolok töltötték fel. A lehetőségek azonban egyelőre korlátozottak, még nem biztosítanak 24 órás elérhetőséget, és pillanatnyilag csupán egy harminc fejezetből álló angol középhaladó tananyag érhető el. „De megoldjuk, ha lesz rá igény” – ígérte Dohár, hozzátéve, most, hogy a szoftver kész, a határ a csillagos ég; mostantól a nyelvtanítás mellett a fodrászat vagy a villástargonca-kezelés fortélyainak a távoktatásába is belevághatnak.