| Magyar kölcsönmunkások |
Magyarországon száznál több építőipari vállalat veszi igénybe a munkaerő-kölcsönzők szolgáltatásait. A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint tavaly kétszer annyi segédmunkás dolgozott ilyen típusú munkavállalással, mint 2003-ban. Ugyanebben az időszakban a kölcsönzött szakmunkások aránya hetven százalékkal, a szellemi foglalkozásúaké húsz százalékkal emelkedett. Összesen 52 ezer legális dolgozót alkalmaztak kölcsön-munkavállalóként. A kölcsönbe vevő cégek száma meghaladja az ezerhétszázat. A kölcsönzöttek több mint egyharmada szakmunkás, a diplomások aránya öt százalék körül mozog. |
A dolgozó a közvetítő céggel áll hivatalos munkaviszonyban, így a munkaerőt kölcsönző cégnek nem szükséges állományba vennie őt.
Ez nemcsak kevesebb adminisztrációt, hanem kisebb anyagi ráfordítást is igényel a kölcsönzőtől, így ugyanis csak a ledolgozott munkaidőt szükséges kifizetnie. Ez előre kalkulálható, utólag pedig ellenőrizhető, ráadásul bármekkora létszámra és szinte valamennyi területen kérhető.
Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Szövetségének (SZTOSZ) alelnöke a hvg.hu kérdésére elmondta: a kisebb cégek többnyire irodai adminisztratív munkakörök betöltésére keresnek munkatársat.
Az előnyök mellett azonban nem árt néhány kockázati tényezőt is figyelembe venni. A statisztikák szerint legalább annyi munkahelyi baleset fordul elő rutinos kölcsönzőknél, mint abszolút kezdőknél. A baleseteket részben az előírásnak nem megfelelő munkaeszközök használata okozza, részben pedig az, hogy a munkaeszközök ugyan megfelelnek az előírásoknak, de alkalmazásuk helytelen. A baleseteket - Csaposs szerint - a legtöbb esetben meg lehetne előzni gondos munkavédelmi oktatással és az előírt védőfelszerelések beszerzésével.
A költségek megtérülnek azáltal is, hogy a cég mentesül a tetemes bírságok megfizetése alól. Természetesen nemcsak a megelőzésre, hanem a folyamatos ellenőrzésre is szükség van. Veszélyes tevékenység végzésekor - az előírás szerint - a munkaadónak legalább két olyan védőfelszereléssel ellátott irányító-és mentő személyt kell alkalmaznia, akiknek kizárólagos feladata a dolgozók tevékenységének folyamatos szemmel tartása – magyarázza Spiegel István, munkabiztonsági szakértő
Szintén biztonsági okokból tanácsos a munkáltatónak korlátoznia külső munkavállalók mozgását a telephelyen belül. Célravezető, ha az üzemi szabályzat felsorolja mindazon területeket, ahová a kölcsönzött munkatárs egyáltalán beléphet. Jól bevált módszer mágneskártyás beléptető rendszert kialakítani, hogy az elzárt területekre csak az arra jogosultak léphessenek be.
| Kölcsönzés szellemi és fizikai munkaerő együtt | ||
| nettó árbevétel (ezer Ft) | átlagos kölcs. létszám(fő) | összes kölcs. (fő) |
| 16 769 182 | 8 431 | 18 756 |
(Forrás: SZTOSZ, 2004)
| Büntethető |
| • A munkaerő-kölcsönzés, ha a munkavállaló korábban munkaviszonyban állt a kölcsönvevővel, s ha a két munkáltató tulajdonosi kapcsolatban van egymással. • A munkaerő-kölcsönözés sztrájk, illetve jogszabályba ütköző tevékenység gyakorlására. • Ha a kölcsönző felmondja bérmunkása szerződését, mintha munkavállalója lenne. • Ha a kölcsönző kötelezi a bérmunkását más munkáltatónál történő munkavégzésre. • Ha a kölcsönző nem közli időben a kölcsönbeadóval azokat az adatokat, amelyek a munkabér kifizetéséhez szükségesek. • Ha a munkaviszony hónap közben szűnik meg, s az utolsó napon nem tájékoztatja a kölcsönzött munkaerőt a munkarendjével, idejével, illetve a pihenőidővel kapcsolatos információkról. • Ha a kölcsönző nem bocsátja rendelkezésre a szükséges munkavédelmi felszerelést, nem részesíti oktatásban a munkavállalót, illetve megtagadja a munkahelyi baleseti jegyzőkönyv felvételét. |
A Személyzeti Tanácsadók Országos Szövetsége már többször kezdeményezte munkaügyi kommandó felállítását azért, hogy a munkaerő-kölcsönzés ne jelenthessen kiskaput a közterhek megfizetése alól.
A januárban életbe lépett új munkaügyi törvény már szigorúan szabályozza azt, amikor a cég illegálisan működő vállalkozástól bérel munkaerőt. A törvény értelmében a kölcsönbeadó köteles bejelenteni a munkavállalót az Egységes Munkaügyi Nyilvántartásba, legkésőbb a munkába állásáig. Az igazoló okirat másolatát pedig át kell adnia a kölcsönvevőnek.
Nem érdemes áthágni a szabályokat, ugyanis az idei évtől szigorították a büntetéseket: a fenti vétségért 5-20 millió forint közötti bírságot szabhatnak ki rá, az eddigi maximum, azaz 6 millió helyett.
Erre akkor is sor kerülhet, ha mindössze egy munkavállalót érint a jogszabály megsértése. Kevésbé szigorúan ítélik meg a színlelten szerződők, a munkaidő-nyilvántartás nélkül foglalkoztatók, illetve az engedély nélkül, külföldieknek munkát adók vétségét. Nekik 50 ezer és 6 millió forint közötti összeget kell fizetniük.
Amennyiben a munkaadó először vétkezik, a bíróság mérlegelheti az enyhítő körülményeket - ebben az esetben legfeljebb 2 millió forintig terjedö bírsággal sújthatják. A büntetés mértéke tehát nemcsak a jogsértés súlyosságától, hanem az esetek előfordulásának gyakoriságától is függ.
A büntetések mellett az ellenőrzések is szigorúbbak lesznek: a munkaügyi ellenőrök a megszokottnál sűrűbben és akár rajtaütésszerűen is élhetnek felügyeleti jogukkal. A feketefoglalkoztatás visszaszorítása tehát jó úton halad, de bizonyára hatással lesz a piaci szereplők számainak alakulására is.