Ha a munkáltató nem tarja be a munkavédelmi előírásokat, enyhébb esetben szabálysértési, súlyosabb veszélyeztetésnél munkavédelmi bírságot kell fizetnie, függetlenül attól, hogy történt-e baleset. A munkavállalók - legalább 50 fő esetén - jogosultak maguk közül képviselőt vagy képviselőket választani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére. A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége.
A szabálysértéskor - az elkövetés súlyának megfelelően - 50-100 ezer forint közötti pénzbüntetés szabható ki.
1.
50 ezer forint :Munkavédelmi képviselő
• Ha szándékosan akadályozza a munkavédelmi képviselőt jogainak gyakorlásában, és számára hátrányos intézkedést hoz.
2. 60 ezer forint:
• Ha úgy tart üzemben veszélyes gépet vagy berendezést, hogy nem vizsgáltatja meg azt munkavédelmi szempontból, vagy
• a vizsgálat kedvezőtlen eredménye ellenére, illetve érvényességi idő lejárta után használja,
• nem tartja be a biztonságos üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó biztonsági szabályokat
• nem tartja üzemképes állapotban, vagy nem használja a biztonsági szabályzatokban előírt berendezéseket.
3. 100 ezer forint:
• Ha megszegi a biztonságos munkavégzés szabályait, vagy csak eltűri ezt,
• nem teljesíti időben az üzemi balesettel vagy foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos nyilvántartási, kivizsgálási, és bejelentési kötelezettségét,
• valótlan adatot közöl, eltitkolja a baleset tényleges okát, vagy akadályozza a nyomozást.
Munkavédelmi bírság már 10 millió is lehet
Telephelyenként ötvenezertől tízmillió forintig terjedő pénzbüntetéssel sújtható az a munkáltató, aki nem teljesíti a biztonságos munkavégzés követelményeit. Nem kell, munkavállalója balesetet szenvedjen, elég, ha súlyosan veszélyezteti az életét vagy testi épségét.
A munkavállalót súlyosan veszélyezteti, ha hiányzik:
• a munkavédelmi üzembe helyezés;
• az időszakos biztonsági felülvizsgálat;
• a balesetet okozó gép soron kívüli ellenőrzése;
• kockázatértékelés (I. veszélyességi osztályba tartozó munkáltatónál)
• a szükséges védőberendezés, illetve az egyéni védőeszközök
• a munkaköri alkalmasság esedékes orvosi vizsgálata.
Ha bizonytalan abban, hogy Önnek milyen munkavédelmi feladatai vannak, akkor automatikusan felmérheti azokat az űrlapunk segítségével.
Nem ússza meg pénzbírsággal a foglalkoztató, ha mulasztása balesetet okozott, vagy szándékosan okozott kárt. Ilyenkor kártérítést is kell fizetnie. Az ő pénztárcáját terheli az üzemi baleset miatt felmerült egészségbiztosítási ellátás, illetve a baleseti rokkantsági nyugdíjat és/vagy a baleseti hozzátartozói nyugellátás.
A munkáltató által megtérítendő kár lehet:
- keresetkiesés, egyéb elmaradt jövedelem,
- orvosi műtét, ápolás,
- nem vagyoni, azaz a fizikai és pszichikai károsodás.
Az első három pont viszonylag könnyen számszerűsíthető, a negyedik viszont problémás. A Munka Törvénykönyve sem nevesíti, a felek megegyezésére, ennek hiányában pedig bírósági döntésre bízza. A munkáltatónak 15 napon belül lehetőséget kell adnia a károsultnak vagy hozzátartozójának kárigénye előterjesztésére.
Ezt 15 napon belül el kell bírálnia, és indoklással együtt írásban elküldenie a munkavállalójának. Ha nem vagy nem teljes mértében fogadja el a kárigényt, a károsult munkaügyi bírósághoz fordulhat.
Köztartozásnak számít
A munkáltató teljes mértékben felel a munkavállalónak okozott kárért, függetlenül attól, hogy vétkes vagy sem. A Társadalombiztosítás (TB) állapítja a fizetendő összeg nagyságát, melyet az APEH köztartozásként behajthat.
A foglalkoztató csak akkor mentesülhet kártérítési kötelezettsége alól, ha be tudja bizonyítani, hogy a baleset nem volt kapcsolatban a cég működésével és elháríthatatlan külső ok következménye. Mentesítő körülménynek számít, ha kizárólag a dolgozó okozta a bajt, például fusizás közben.
Más felelősség terhel egy tíz főt foglalkoztató egyéni vállalkozót, mint egy társas vállalkozást. Az előbbi csak akkor kötelezhető kártérítésre, ha a balesetet szándékos, vagy gondatlan magatartásával okozta.
Büntetőjogi felelősség
Amennyiben a munkavédelmi előírások megszegésével bűncselekményt követ el a munkáltató, büntetőjogi felelősségre vonható. Például, ha más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen veszélynek teszi ki. Ilyenkor akár egy évig terjedő szabadságvesztésre vagy közérdekű munkára is ítélhető.
További büntetések:
• 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget okoz,
• 1-5 év börtönbüntetésre ítélhető a munkáltató, ha a bűncselekmény halálos kimenetelű,
• 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel súlytható a foglalkoztató, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.