A január és április közötti időszakra vonatkozó statisztikai összesítés szerint a munkáltatók mintegy 90 százalékánál állapítottak meg jogsértést. Bejelentés és munkaszerződés nélkül 3.044 munkáltató több mint 11 ezer dolgozót foglalkoztatott.
A munkaidőre vonatkozó adatokat 1.150 munkáltató nem, vagy nem a valóságnak megfelelően vezette és ez mintegy 8.300 munkavállalóra vonatkozott. A munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályokat 837 munkáltató nem tartotta be, s ez több mint 8.300 munkavállalónak jelentett hátrányokat.
Az erről szóló statisztikát az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség most tette közzé. A statisztika szerint az ellenőrzött munkáltatóknál 100.400 munkavállalót foglalkoztattak, közülük 47.900-at a jogszabályok megsértésével, 52.500-at pedig azok betartásával.
A felügyelők ebben az időszakban 2.600 munkaügyi bírságról hoztak határozatot, 230 esetben szabálysértési bírságot szabtak ki, külföldiek szabálytalan foglalkoztatása miatt 140 határozatot hoztak, 1.600 esetben viszont elegendőnek ítélték meg, ha csak a szabálytalanság megszüntetésére vonatkozó határozatot hoznak. Ez akkor lehetséges, ha nem jelentős és nem ismételt jogsértésről van szó.
A legtöbb munkaügyi bírságot, 317 millió forintot az építőiparban szabták ki. A darabszámra is a legtöbb, csaknem 900 munkaügyi bírságra vonatkozó határozatot is az építőipari jogszabály-sértésekért adták ki.
A munkaügyi bírsággal szankcionált jogszabály-sértéssel foglalkoztatott dolgozók száma szerint 7.600 dolgozóval a feldolgozóipar az első a rangsorban. A bírságok összegében ugyancsak a feldolgozóipara második 160 millió forinttal.
A munkaügyi bírságot eredményező határozatok számában a kereskedelem bizonyult másodiknak, itt 460 határozatot adtak ki. A munkaügyi bírsággal szankcionált létszámot alapul véve ugyancsak a kereskedelem a második. Itt 5.200 dolgozót foglalkoztattak olyan módon, hogy azért munkaügyi bírságot kellett kiszabni.
A "dobogós" harmadik helyet éri el a munkaügyi bírságban 150 millió forintos összeggel szintén a kereskedelem. A munkaügyi bírságra vonatkozó határozatok számában ez a harmadik hely 450 határozattal a szálláshely, vendéglátásé. A létszám vonatkozásában az építőipar "dobogós" még, itt 4.200
dolgozót foglalkoztattak úgy, hogy azért munkaügyi bírságot kellett
kiszabni.
A munkaidőre vonatkozó adatokat 1.150 munkáltató nem, vagy nem a valóságnak megfelelően vezette és ez mintegy 8.300 munkavállalóra vonatkozott. A munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályokat 837 munkáltató nem tartotta be, s ez több mint 8.300 munkavállalónak jelentett hátrányokat.
Az erről szóló statisztikát az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség most tette közzé. A statisztika szerint az ellenőrzött munkáltatóknál 100.400 munkavállalót foglalkoztattak, közülük 47.900-at a jogszabályok megsértésével, 52.500-at pedig azok betartásával.
A felügyelők ebben az időszakban 2.600 munkaügyi bírságról hoztak határozatot, 230 esetben szabálysértési bírságot szabtak ki, külföldiek szabálytalan foglalkoztatása miatt 140 határozatot hoztak, 1.600 esetben viszont elegendőnek ítélték meg, ha csak a szabálytalanság megszüntetésére vonatkozó határozatot hoznak. Ez akkor lehetséges, ha nem jelentős és nem ismételt jogsértésről van szó.
A legtöbb munkaügyi bírságot, 317 millió forintot az építőiparban szabták ki. A darabszámra is a legtöbb, csaknem 900 munkaügyi bírságra vonatkozó határozatot is az építőipari jogszabály-sértésekért adták ki.
A munkaügyi bírsággal szankcionált jogszabály-sértéssel foglalkoztatott dolgozók száma szerint 7.600 dolgozóval a feldolgozóipar az első a rangsorban. A bírságok összegében ugyancsak a feldolgozóipara második 160 millió forinttal.
A munkaügyi bírságot eredményező határozatok számában a kereskedelem bizonyult másodiknak, itt 460 határozatot adtak ki. A munkaügyi bírsággal szankcionált létszámot alapul véve ugyancsak a kereskedelem a második. Itt 5.200 dolgozót foglalkoztattak olyan módon, hogy azért munkaügyi bírságot kellett kiszabni.
A "dobogós" harmadik helyet éri el a munkaügyi bírságban 150 millió forintos összeggel szintén a kereskedelem. A munkaügyi bírságra vonatkozó határozatok számában ez a harmadik hely 450 határozattal a szálláshely, vendéglátásé. A létszám vonatkozásában az építőipar "dobogós" még, itt 4.200
dolgozót foglalkoztattak úgy, hogy azért munkaügyi bírságot kellett
kiszabni.